A NER és a sport 10 éve: amit pénzen meg lehetett venni, azt megvették
6 perc
2020.05.05. 05:00
Kevés dolgot szeretnek az ország mostani vezetői annyira, mint a sportot. Épp ezért a NER eddigi 10 évének összegzésekor úgy érdemes nézni ezt a területet: mi történik akkor, ha valamiben minden áron szeretnének eredményt elérni? Stadionok, sportcsarnokok építésében és világversenyek rendezésében nagyot lépett előre az ország 2010 óta –épp csak a sporteredmények nem akarnak jönni.
Ha majd évtizedek múlva visszagondolunk az Orbán-kormányok időszakára, egy közös pont biztosan lesz az emlékekben: mindenki felidézi majd, mennyire sokat foglalkozott a NER a sporttal. Aligha van emblematikusabb része a mostani magyar politikának, mint a sport. Már csak azért is, mert az egészségüggyel, az oktatással vagy épp a közlekedés fejlesztésével ellentétben ez nem kötelező feladat egy kormány számára, így tökéletesen láthatjuk, mire mennek az ország vezetői akkor, amikor egy igazi szívügyükről van szó.
Nagyon röviden úgy lehet összefoglalni az eredményt: látványos fejlődés ott, ahol ez pénzkérdés, sikertelenség ott, ahol a pénzen túl másra is szükség volna.
„Hol a stadion?” Ezt skandálták a debreceni nézők 2012-ben, amikor Kósa Lajos akkori polgármester mellett Orbán Viktor is megjelent egy meccsen a lelátón. Joggal: hiába volt túl a csapat a története legsikeresebb évein, és hiába ígérte mindkét politikus évek óta az új arénát, a DVSC egy botrányos állapotú pályán kellett, hogy játsszon – már amikor egyáltalán odaengedték, és nem kellett a nemzetközi meccseit Budapestre vinni.
Azóta már nagyot változott a helyzet. A debreceni Nagyerdei Stadion volt a második új stadion, amely az Orbán-kormányok alatt épült meg – a 2014. május 1-jei átadását csak a felcsúti Pancho Arénáé előzte meg tíz nappal. Még abban az évben átadták a Ferencváros Groupama Arénáját is. Azóta összesen nagyjából 350 milliárd forintból épültek stadionok.