Orbán utasítására lesz megúszós a Trianon-évforduló

„Kibekkeljük” – mondja egyik kormányzati forrásunk, amikor arról kérdezzük, mivel készülnek a trianoni szerződés aláírásának 100. évfordulójára. A miniszterelnök értelmezése is ezt támasztja alá, mondván: „trianonozás” helyett együttműködésre kell törekednünk a szomszédokkal, erősítve Közép-Európát. Az egy időben nagy-magyarországos matricával díszített autón furikázó Orbán Viktor ugyanis a „hanyatló” Nyugattal szembeni diplomáciai és ideológiai háborújához újabban a szomszédos országokban, az egykori utódállamokban találta meg politikai szövetségeseit. Márpedig nehéz lenne úgy politikai kapcsolatokat építeni Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, hogy idehaza szabadjára engedi az irredenta megnyilvánulásokat.

Romániának nem tetszik a nemzeti összetartozás éve

A román külügyminisztérium tudomásul vette, de megalapozatlannak tartja, hogy a magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, aTrianoni Békeszerződés 100. évfordulóját.

Igény pedig volna rá, a kormánypárt radikálisabb szimpatizánsai bizonyára mást várnának a békediktátum 100. évfordulóján. A már mérsékelt Jobbik is többször terjesztette a parlament elé, hogy 2020 Trianon-emlékév legyen, ám a kormánypárti többség mindannyiszor lesöpörte a javaslatot.

Végül a nemzeti összetartozás évének nyilvánították az ideit, ahogy a békeszerződés aláírásának emléknapja is ezt a nevet viseli. „A Fidesz volt az a párt, ami szándékosan nem Trianon-emléknapot vezetett be, hanem a nemzeti összetartozás napját” – magyarázta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, amikor 2018 őszén a kormány úgy határozott, hogy Trianon-év helyett inkább a 2019-es első világháborús emlékévet hosszabbítja meg 2020 júniusáig.

A hatalmas Trianon-emlékmű Orbán Viktor zavarának állít örök emléket

A héten nyilvánosságra kerültek a centenáriumi Trianon-emlékmű tervei, amelyek elég gigantikusak bizonyultak ahhoz, hogy első pillantásra senki se vegye észre a megrendelő valódi célját: úgy alkotni bombasztikusat, hogy azt csak az lássa, aki tudja, merre kell keresni. Egy Gyurcsány-kormány is épp így oldotta volna meg a feladatot.

Az óvatosság mutatkozott meg abban is, hogy a pesti Kossuth tér visszaalakítása után – bár a szomszédos Vértanúk terén még helyreállították a vörösterror áldozatainak emlékművét – a Szabadság térre már nem merészkedtek el, hogy az irredenta emlékművet és az ereklyés országzászlót is újraalkossák.