Mennyi volt a Római Birodalom GDP-je?
Látványos dolgok történnek, ha egy közgazdász szereti a történelmet is. Kiszámolhatja például, hogy Kína és India akkora részét adta ezer éve a világ gazdaságának, mint ma az USA, az EU és Japán együtt. Vagy azt, hogy a Római Birodalomban Kr. u. 14-ben az egy főre jutó GDP kisebb volt, mint ma Burundiban. De hogyan?
Annyira nő a kínai gazdaság, hogy már a világ GDP-jének egyhatodát ez az ország adja – büszkélkedett el Kína statisztikai hivatalának vezetője az év elején. Ez egy mesteri kommunikációs trükk volt, annyira jól hangzik ugyanis, hogy mindenki erre figyel, nem az igazán fontos adatra, hogy 1990 óta most nőtt a legkisebb ütemben a kínai gazdaság. De ha félretesszük egy pillanatra, hogy csak egy gumicsontról van szó, tényleg érdekes, ami történik a globális gazdaság átrendeződésében. Több közgazdász azzal állt elő: Kína mostanában éri el nagyjából annak az aránynak a felét a világ GDP-jéhez való hozzájárulásban, ahonnan 1800 körül elkezdett visszaesni.
Tény az, hogy Kína a középkorban és az újkorban a világ egyik legerősebb gazdasága volt, még ha mi erről Nyugaton hajlamosak is vagyunk elfeledkezni. Az is, hogy 1800 óta történt néhány izgalmas dolog Európában és Amerikában, ami alapjaiban alakította át a globális gazdaságot. De tényleg mondhatjuk-e, hogy igaz az állítás Kína egykori súlyának visszaszerzéséről? Egyáltalán, hogyan lehet mérni a régi idők gazdasági teljesítményét – ha akarjuk, akkor ugyanezt a kérdést megfogalmazhatjuk úgy: hogyan mérhetünk középkori vagy ókori GDP-ket? És igen, természetesen találunk olyan közgazdászokat, akik egy egész élet kitartó munkáját szánták erre a témára.