Jön-e válság, lesz-e 360 feletti euró?

A Times elemzője szerint most kellene csapást mérni Iránra, mert az leállíthatná Teherán nukleáris programját. Mindkét félnek ártana az USA–Európa-vámháború, írja a Bloomberg. A hírügynökség beszámol arról is, hogy a lengyel kormányfő azt közölte: nem engedik meg, hogy nemkívánatos körök rátegyék a kezüket az ország két fő magán-tévétársaságára. Jóformán időtlen időkig tartott, de az OMV végre eljutott odáig, hogy azonnali hatállyal felmondta a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződést, írja a Der Standard. A Time szerint Szíria az orosz terjeszkedési törekvések végének kezdetét jelentheti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

Az információ nem az igazság nyersanyaga? Miért mondja a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék egyik legismertebb alakja, hogy akkor szabadabban dönthetett a sorsáról, mint ma? Miből lehet sejteni, hogy a kormány optimista lózungjai ellenére nem indul be a gazdaság 2025-ben? Ez a HVG új évi első lapszámának ajánlója, a Fülszöveg.

Romantikus elvárásaikban többnyire súlyosan csalódtak azok a baloldali meggyőződésű magyar emigránsok, akik a két világháború között a Szovjetunióban telepedtek le. A felemelkedés kevesek kiváltsága volt, a többség mélyen hallgatott rossz tapasztalatairól.

A fejlett világban az emberek a szükségleteiknél többet vásárolnak. Miért viselkednek így, és milyen következményei vannak a túlfogyasztásnak? – erről szól a Netflix dokumentumfilmje, amelyben jelentős szerepet kap a mesterséges intelligencia.

A vidéki felsőoktatási művészeti képzés ugyanannyi lehetőséget rejt magában, mint a fővárosi. Családias légkörről, színvonalas oktatásról és karrierlehetőségekről beszél Lakatos Péter István, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának dékánja. Interjú.

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.