A mesés Esterházy-kincseket Ausztriában jobban megbecsülik, mint nálunk

„Eszünkben sincs elvinni az Esterházy-kincstárat Magyarországról, azért akarjuk a tulajdonjogunkat elismertetni, mert a magyar állam nem bánik érdeme szerint a magyar főúri kincstárak közül egyedüliként fennmaradt kollekcióval” – mondja Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezetője. A 88 évesen, 1989-ben elhunyt Esterházy Pál herceg az 1920-as években azért a budapesti Iparművészeti Múzeumban helyezte letétbe a XVII. századtól gyarapodó, mintegy 260 ötvöstárgyat és 65 tétel öltözetet tartalmazó kollekciót, hogy minél többen láthassák és kutathassák.

Magyarországon maradnak az Esterházy-kincsek

Ha meg is nyeri az ausztriai Esterházy Magánalapítvány a magyar állam ellen indított pert, nem kívánja külföldre vinni a kincseket.

Apja a Tanácsköztársaság alatt elkonfiskált kincseket később nem vitte haza Fraknóra, hanem a múzeumban hagyta. Az Orbán-kormány viszont az alapítvány engedélye nélkül elvitte Fertődre, ahol évek óta még ki sem csomagolták azokat. Emiatt indított pert az alapítvány a kincsek tulajdonjogáért.

Tékozló ország

Üres bőrtokokat állítottak ki az Esterházyak ősi várában, az ausztriai Fraknón. A különös kiállítás nem hatásvadász kortárs művészeti projekt, az Esterházy Alapítvány célja felhívni a figyelmet arra, hogy a több száz évig gyűjtött, és e falak között, ezekben a míves tokokban őrzött felbecsülhetetlen értékű ötvösmunkák jogtalanul kerültek a magyar állam birtokába.

Azzal érvel, hogy a kollekció bár Budapesten volt, a fraknói vár tartozéka. Így azokat a magyar állam 1947-ben, a hitbizományok államosításakor nem szerezhette meg jogszerűen, ellentétben a 128 ezer hektár földdel, palotákkal, kastélyokkal, köztük a fertődivel. De vajon mi történt a trianoni döntés után Ausztriához csatolt kastélyokkal, és a 66 ezer hektáros birtokkal?