Háromszorosan börtönviselt politikusnak kell megvédenie Koszovót a csődtől

Többször is ült már börtönben Koszovó kijelölt miniszterelnöke, a 44 éves Albin Kurti. Először még 1999-ben, amikor a többségében albánok lakta térség Belgrád ellenőrzése alá tartozott, s a függetlenségpárti politikus nem ítélte el a NATO-t, amely légitámadást indított Szerbia ellen. Az észak-atlanti szövetség célja az volt, hogy rákényszerítse Belgrádot az elszakadáspárti albánok ellen harcoló koszovói szerb rendőri és katonai erők kivonására. Másodszor és harmadszor pedig akkor, amikor a Szerbiától elszakadt tartományt átmenetileg kormányzó ENSZ-hivatal, az UNMIK ellen „lázított”: az azonnali koszovói önkormányzatot követelő politikus előbb graffitikkel árasztotta el Pristinát, majd erőszakba torkolló tüntetést szervezett a fővárosban.

Kis híján 2018-ban is a rács mögé került. Másfél éves felfüggesztett büntetést kapott azért, mert 2015-ben könnygáz bevetésével akadályozta meg a parlamentben, hogy a képviselők elfogadjanak egy Szerbiával kötött, szerinte megalázó egyezményt.

A koszovói politikai élet fenegyerekének számító Kurti most révbe érhet: az előrehozott választáson az általa 2005-ben alapított Vetevendosje (Önrendelkezés) nevű párt a voksok 26 százalékának megszerzésével az első helyen végzett, és a szövetségeseivel minden bizonnyal képes lesz néhány héten belül kormányt alakítani.

Kurti azonban nem csupán a kitartásának köszönheti a sikert, hanem annak is, hogy miután magát 2008-ban független állammá nyilvánította – s azóta már száz ENSZ-tagállam, köztük Magyarország is elismerte –, Koszovó kudarcot kudarcra halmozott az utóbbi közel 12 évben.