Amikor Antall József fake newsnak tartotta, hogy miniszterelnök akar lenni
3 perc
2019.10.05. 06:45
Sorozatunkban a HVG 10, 20, 30, 40 éve megjelent cikkeiből válogatunk.
1979. október 6.
Futbólia és vidéke
Ismét gyászol Futbólia: fájó vereséget szenvedett a magyar tizenegy a bécsi Práter-stadionban. Természetesen, mint ilyenkor szokásos, hetekig tart majd a vizsgálat, a válasz kutatása, miért olyan a magyar foci, amilyen. (...) Az átlagszurkoló ítélete sommás: a magyar futballisták nem tudnak focizni. Ezt nem kell feltétlen nemzeti tragédiának tekinteni, hiszen mások is egészen jól elvannak futballhírnév nélkül. (...) A labdarúgás pénzügyi szakemberei szerint a foci nagyszerűen eltarthatná önmagát, sőt még más, bevételszegény sportágat is, ehhez mindössze az kell, hogy aranylábú válogatottjaink eljussanak az Európa- vagy világbajnoksági döntőig.
Ausztria-Magyarország | 3-1 | 1979. 09. 26 | MLSZ TV Archív
Barátságos mérkőzés. Dr. Lakat Károly volt a szövetségi kapitány, ez volt a második meccse a válogatott kispadján. A játékvezető három büntetőt ítélt, ebből Prohaska kettőt gólra váltott, Kuti egyet elhibázott. Iratkozz fel az MLSZTV archív csatornájára: http://goo.gl/6zNVrS. Gólszerző: Prohaska (18., 56. - mindkettő 11-esből), Steinkogler (76.), ill. Fekete (74.)
1989. október 7.
Antall József-portré
HVG: Ki tette önre a kerekasztalnál az „ellenfelek” közül a legnagyobb hatást?
Antall József: Személyi kérdésekben nem nyilatkozom, miután minden minősítés félreértésekre, igaztalan megítélésre adhat alkalmat.
HVG: Meggyőzte önt bárki is az ellentáborból a tárgyalások során?
A. J.: Ilyesmire nem emlékszem.
HVG: Hajlandó lenne főigazgatói székét „bársonyosabbra” cserélni?
A. J.: Nincsen semmiféle személyes tervem, annak ellenére, hogy elterjedtek bizonyos szóbeszédek. A mai politikai közélet olyan, hogy még a tiltakozást is komikusnak érzem.
HVG: Vannak-e személyes vagy politikai félelmei?
A. J.: Személyes félelmeim nincsenek, de az idő igen sürget, a demokratizálási folyamatot nem szabad elhúzni, mert erre rámegy az egész ország.
1999. október 9.
Az AB a királyságról
Nem lehet népszavazást tartani az államforma megváltoztatásáról Magyarországon – ilyen értelmű döntést hozott az 1998-ban alakult Magyar Királyság Pártja referendumkezdeményezése kapcsán hétfőn az Alkotmánybíróság. Döntésével a testület felülbírálta az Országos Választási Bizottság június 2-ai határozatát, amely szabad utat adott az „Akarja-e ön, hogy Magyarország államformája királyság legyen?” kérdésről megtartani tervezett népszavazásnak. Az OVB döntése ellen Rubovszky György, a Fidesz parlamenti képviselője és Takács Albert jogtudós „fellebbezett” az AB-hez. A bírák a közvetlen államfőválasztás ügyében hozott korábbi határozatukhoz hasonlóan most is azzal érveltek, hogy „az Alkotmány módosítására irányuló kérdésben a választópolgárok által kezdeményezett népszavazásnak nincs helye”.
2009. október 3.
Biztonsági rések
Egy hetvenkedő katonának köszönheti a rendőrség az első információt, amely segített fölgöngyölíteni a romák elleni sorozatgyilkosságot, legalábbis elvezetett az első gyanúsítottak elfogásához. A HVG értesülései szerint idén márciusban egy egri szórakozóhelyen kottyintotta el magát egy már leszerelt szerződéses honvéd, hogy tudja, kik azok, akik „ölik a cigányokat”. (...) A füles eljutott a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) egyik informátorához, aki továbbította azt a nyomozóhivatalnak. Mindez még az egy áldozatot követelő tiszalöki támadást, illetve a kislétai kettős gyilkosságot megelőzően történt. (...) Az ügy hajdúsági előadója korábban figyelte a most főgyanúsítottként kezelt testvérpár fiatalabb tagját, egészen addig, amíg az fegyverkezni nem kezdett. Az NBH-központ jogászai azonban ellenezték, hogy továbbítsák a bíróságnak a telefonlehallgatás meghosszabbítására vonatkozó kérelmet. (...) A viszony a központ és a hajdúságiak között már hónapokkal előbb megromlott... Akárhogyan is, de ez a jelek szerint nem szolgálta a zökkenőmentes ügyvitelt.
