Fegyverek közt hallgatnak a múzsák? A nyilasokéi nem
Szép versek 1944 címmel írja s bővíti nagy ívű opusát trilógiává Zoltán Gábor. Az Orgia és a Szomszéd című korábbi két dokumentumregénye korántsem csak nyers naturalizmusával kólintotta fejbe olvasóit, hanem kérlelhetetlen szókimondásával is.
A múltidéző író a nyilasidőkben a „nagy” bűnök mellett szinte eltörpülő hétköznapi amoralitások – akár csak a néma cinkosságok – bemutatásával késztetett zaklatóan időszerű önvizsgálatra. Választott korszakához, témájához, az 1944-es Magyarországhoz ezúttal lírai nézőpontból közelít: milyen versek jelentek (és nem jelentek) meg a háború utolsó, rémisztő fordulatokban bővelkedő esztendejében?