Mindenkiről mindent tudnak: 50 milliárd mobiladatot vett meg a turisztikai ügynökség

Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 52 milliárdnyi cellainformációt vásárolt a közelmúltban, hogy a Magyarország területén működő mobiltelefonok használóinak mozgását elemezze. Hivatalosan nem lehet tudni, kitől és mennyiért vette az adatokat, ráadásul annak sem egyöntetű a megítélése, hogy egyáltalán ki lehet-e adni ilyen infókat.

A HVG kérdésére az ügynökség mindössze annyit árult el, hogy a 16 havi cellainformációt „versenyeztetési eljárás útján” vásárolta „a legkedvezőbb ajánlatot adó, a nemzetközi piacon is jelen lévő, meghatározó piaci részesedéssel bíró szolgáltatótól”.

A törvény szövedéke

Miután a Tele­nortól és a Vodafone-tól azt a választ kaptuk, hogy szerintük a magyar jogszabályok nem tesznek lehetővé ilyen adatszolgáltatást, kizárásos alapon az erre a kérdésünkre nem válaszoló Magyar Telekom lehetett az eladó. Azt viszont a Telekom nem tagadta, hogy lehetőséget lát olyan adatok értékesítésére, amelyek konkrét személyhez nem köthetők, ha azokat statisztikai, tudományos vagy elemzési célra használják.

Így lettek tudtuk nélkül megfigyeltek a külföldiek Magyarországon, akár turistaként, akár más céllal érkeztek. Az MTÜ ugyanis elsőként a külföldiek mozgását vizsgálta, és ennek alapján egyebek között olyan megállapításokra jutott, mint hogy

a nyugat-magyarországi Bükön pihenő csehek „alig-alig indulnak útnak, hogy megismerkedjenek a környék látnivalóival, legfeljebb a sárvári vagy a zalakarosi fürdőt keresik fel”.

Az ügynökség persze, amely például a kormányfő lányának, Orbán Ráhelnek a tanácsaira támaszkodik, lelkesedik ezekért az eredményekért, hiszen így pontosabban be tudja lőni, kiknek milyen turisztikai szolgáltatásokat és hol, miként érdemes nyújtani. Az is igaz, hogy a nemzetközi gyakorlatban évek óta használják a helymeghatározási adatokat marketingcélokra.

Gyanútlan turisták a Várkert Bazárnál /// Isten szeme mindent lát

Kiss-Kuntler Árpád

Az MTÜ-nél azonban nem ez az első big data projekt, miközben az ügynökség magára nézve korántsem érzi kötelezőnek az információszabadságról szóló törvényt. A cellaadatok vásárlásának legalábbis sem a hazai, sem az uniós közbeszerzések között nem lehet nyomára akadni, és a szolgáltatóval kötött szerződés sem lelhető fel az ügynökség honlapján. Holott egy ilyen kontraktus értéke vélhetően meghaladja a törvényben meghatározott 5 milliós határt.

Fusson, ki merre lát, akkor is látják

A Telekom-csoport a nemzetközi piacon is élen jár abban, hogy ezekkel az adatokkal kereskedjen. A német anyavállalat önálló céget is alapított a bizniszre, bár ezért meg kellett küzdenie. A Motionlogic egyebek között a turizmusról, a közlekedésről és a reklámokról kínál adatokat a mobiltelefonok mozgása alapján, méghozzá azzal az informatikai megoldással, amelyet a Magyarországon is jelen lévő T-Systems németországi társvállalata dolgozott ki. A T-Systems neve onnan lehet ismerős, hogy magyarországi ága kis híján a magyar kormány közelébe, a Mészáros Lőrinc kisebbségi befolyása alatt álló 4iG kötelékébe került. Bár az üzlet végül meghiúsult, a Telekom és a 4iG tovább keresi az együttműködés lehetőségét.

A német Zöldek egyik politikusa, Malte Spitz már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy a Deutsche Telekom micsoda adatbányán nyerészkedik, miközben Spitznek csak bíróságon sikerült kiperelnie a saját magára vonatkozó helymeghatározási információkat. Azokat viszont nyomban közzé is tette. Így döbbenhetett rá mindenki, mennyire könnyedén kirajzolódik az élete pusztán mobiltelefonjának mozgása alapján.