Orbán Viktor most békülékenynek tűnik, de mire megy ki itt a játék?
5 perc
2019.10.25. 04:30
Tőle szokatlan, konstruktívnak és békülékenynek tűnő hangot ütött meg az utóbbi napokban Orbán Viktor, de felmerül a gyanú, hogy ez csak egy stratégia része, mellyel a Fidesz már a 2022-es választási győzelemre készül. Karácsony Gergely számíthat arra is, hogy a kormány "az asztal felett mosolyog, alatta viszont rugdos". A Fidesznek ugyanakkor jól kell majd egyensúlyoznia, hogy a színfalak mögötti eszközökkel ne hangolja maga ellen a nagyvárosok szavazóit.
Nem is állhatott volna messzebb önmagától Orbán Viktor, amikor október 13-án, az önkormányzati választások után kiállt a színpadra és elismerte, hogy elvesztették Budapestet, majd egy héttel később, a kampányban hallott fenyegetéseknek ellentmondva a Parlamentben arról beszélt, minden, korábban Tarlós Istvánnal megkötött megállapodás érvényes marad az új fővárosi vezetéssel is. Majd azt is hozzátette:
nem fogunk olyan beruházást befejezni, amit a budapestiek nem akarnak. Ha nem akarják, nem lesz se Liget-projekt, se kézilabda-Eb-döntő, se 2023-as atlétikai világbajnokság.
Ha látni akarjuk, hogyan viselkedik valójában a miniszterelnök, amikor tényleg vesztes helyzetben érzi magát, messzire kell visszamennünk az időben: 2002-ben Orbán akkor regnáló miniszterelnökként, egy elveszített első forduló után állt a Testnevelési Főiskola, majd a Kossuth tér több százezres hallgatósága elé. A tömegnél már csak a szavai voltak súlyosabbak: a TF-en vészterhes víziót festett fel arra az esetre, ha a szocialisták győznek. Veszélybe kerül a család, a gyerek, az emberi méltóság a haza, a pénztőke alakít kormányt – sorolta. A fenyegetés nem hatott olyan erővel, mint várhatta, néhány héttel később Medgyessy Péter alakított kormányt.
Nem véletlen, hogy sokan teszik fel a kérdést, hova tűnt az elmúlt hetekben az a miniszterelnök, aki a tavalyi országgyűlési választási kampányban is migránshordákkal, Soros Györggyel és brüsszeli uralommal riogatott egy esetleges ellenzéki győzelem esetén. A választás éjszakája óta sem sikerült eloszlatni a gyanút, hogy a visszafogott hangnem csak álca.
Az illúziók ennek ellenkezőjéről már csak azért is feleslegesek, mert mindkét fél tudja, hogy a tét nemcsak Budapest jövője, hanem a három év múlva esedékes parlamenti választás kimenetele is. Az ellenzék most először volt képes valódi összefogásra, a recept pedig működött, Budapest mellett 10 megyei jogú város is az övék. Ha ezt 2022-ben képesek lesznek magasabb szinten is megismételni, azzal már megszorongathatják a kormányt, a kérdés csak az, hogy erre a lehetőségre milyen stratégiát talál ki addig a Fidesz–KDNP.
Mint a Loch Ness-i szörny
Van, aki úgy gondolja, hogy Orbán jelenlegi viselkedése átmeneti, addig tart, amíg rájön, hogyan mozduljon tovább ebből a helyzetből. Elemzők szerint Orbán is tisztában van vele, hogy nem támadhatja le az ellenzéki vezetésű városokat, másrészt elengedni sem akarja őket. Marad tehát az óvatosság és az egyensúlyozás a teljes ellehetetlenítés és a kormányzati segítség között.
A békülékeny hangnem mögött húzódó taktikai megfontolásokat nem tartja elképzelhetetlennek Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója sem.
A politikai konszolidáció leginkább olyan, mint a Loch Ness-i szörny: mindenki beszél róla, de még senki nem látta – mondta.
Krekó szerint a Fidesz a nagy nyilvánosság előtt valószínűleg nem akarja eltávolítani magától a lakosságot a teljes letámadással, a források visszatartása, a jogi, adminisztrációs blokkolás viszont aktívan fog zajlani.
A teljes képet valahogy úgy tudnám leírni, hogy a kormány az asztal fölött mosolyog, de alatta kőkeményen rugdos.
Az elemző szerint ennek már előjelei is vannak, ilyen például a jogi átadás-átvétel megnehezítése, főleg az olyan kerületekben, ahol nagy volt a tét, és korrupciós ügyek is előkerülhetnek, mint például Ferencváros és Budavár. Az is biztos, hogy az ellenzéki polgármesterek a jövőben sok személyes támadásra számíthatnak, de ez a munka főleg a propagandalapokra, a helyi újságokra és Facebook-oldalakra hárul majd. A munkamegosztás a jövőben is megmarad, Orbán Viktor nem fog nyíltan konfrontálódni, ezt meghagyja másoknak.
Park lehet, erdő már nem
Mint ahogy a miniszterelnök szándékairól, úgy egyelőre arról is csak találgatni lehet, milyen „asztal alatti” taktikákat választhat ahhoz a Fidesz, hogy keresztbe tegyen az ellenzéki polgármestereknek úgy, hogy ne fordítsa maga ellen a választókat. A legvalószínűbb, hogy a kisebb terveknek nem állnak az útjába, arról azonban tesznek, hogy a főpolgármester a nagyobb választási ígéreteit, mint például a zöldfelületek növelése, vagy a bérlakás-fejlesztés ne tudja megvalósítani.
„Az a Fideszt sem fogja zavarni, ha park lesz a Városháza parkolója helyén, a Csepelre tervezett atlétikai stadion helyén elképzelt erdősítésről ez már nem mondható el” – fogalmazott egyik forrásunk.
Orbán már korábban is jelezte, hogy bár Budapesten jelenleg is 4000 milliárdnyi fejlesztés van folyamatban, azokat le is lehet állítani, a pénzt pedig máshova lehet vinni.
Nem véletlen, hogy békejobb helyett sokkal inkább fenyegetést hallott ki a miniszterelnök szavaiból Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábbi államtitkár.
A Fidesz előtt létezik egy olyan út, az, hogy elkönyveli: Budapest bűnös város, lemond róla, és más helyre, vidékre viszi az erőforrásokat.
A milliárdokból egy kisebb vidéki városban sokkal látványosabb fejlesztéseket lehet elérni, mint a fővárosban. Ezenkívül más eszközök is vannak a kormány kezében azon túl, hogy már így is kiüresítette Budapest jogköreit: elvette tőle az iskolákat, a kórházakat és a szociális intézményeket is.
Miért ne lehetne ezt törvényi kereteken belül folytatni akár az óvodákkal és bölcsődékkel, akár a kulturális intézményekkel? Még ha egy színház választhat is, hogy állami vagy önkormányzati fenntartású akar lenni, nem nehéz elképzelni, a jelen helyzetben melyik mellett döntene.
A polgármesterek Horn szerint abban is hiába reménykednek, hogy a kieső forrásokat majd közvetlenül elérhető európai uniós forrásokból egészítik ki, ilyenek gyakorlatilag alig vannak, még ha próbálnak is többért lobbizni a következő hétéves költségvetésben. A Fidesz pedig könnyedén mondhatja azt, csináljátok nélkülünk – nem lesz miből. Ha öt évig nem lesz komolyabb fejlesztés, az nagy hátrány lehet az ellenzéki vezetésnek, így a Fidesz könnyedén hivatkozhat arra a kampányszlogenjére, hogy „ezek” tényleg alkalmatlanok.
Horn Gábor attól sem tart, hogy a taktika visszaüt majd a kormánypártra, a választási matematika szerint ugyanis még mindig a magyar vidék az erősebb a kormányerő szempontjából, és a fővárosban is van egy hívő fideszes tagozat, amely ettől nem fog összetöpörödni. Szerinte
ettől nem lesz palotaforradalom, majd azt mondják, hogy megérdemlitek, nem kellett volna a baloldalra szavazni.
Orbán rendszere nem működik ellenségkép nélkül, és az ellenzék összefogása után pedig tűnik, már nem kell importálni az ellenséget. Krekó Péter szerint
a helyzet alapvetően megváltozott, most van ellenzék, Orbán Viktor pedig attól fél, hogy a magukra találnak.
Karácsony Gergelynek tehát számolnia kell azzal, hogy a következő években könnyen ő lehet a kormányzat célkeresztjében. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a látszólagos mézeshetek ellenére a főpolgármesterre kemény öt év vár, és nem csak a kormány, hanem az összefogás okozta kihívások miatt.
Már most van olyan "csapattag", aki bírálja Karácsonyt, méghozzá a csepeli atlétikai stadionról népszavazást kezdeményező Kassai Dániel. Karácsony szerdán arról beszélt, nem valószínű, hogy több hónapos előkészülést igénylő népszavazást tartanak majd a stadionépítések miatt, amit Kassai meghátrálásnak talál.