A PANKKK megint kimaradt az OKM költségvetéséből

A hétvégén Hangfoglalás címmel zenei vásár és rendezvénysorozat lesz országszerte. A harmadik évébe lépett Hangfoglalás eredetileg új tehetségek bemutatójának indult, a folyamatosan változó hazai kortárs populáris zenei színtér általa próbált kilépni szélesebb nyilvánosság elé.

A 2005-ben elindult hazai klubtámogatási program, a PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúárért) is képviselteti magát a Hangfoglalás rendezvényei között. Miközben úgy néz ki, már nincs miről beszélni. A PANKKK ugyanis (a népzenei és táncmozgalmat segítő, promotáló) Tengertánc programmal együtt kikerült a 2010-es büdzsé tervezetéből.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) 2010-es költségvetésében egyetlen betű sincs az utóbbi évek egyik sikeres hazai kulturális programjáról, a PANKKK-ról. Ez a program még a Bozóki András vezette minisztérium időszakában indult el, nem kis részben a hazai kortárs-progresszív populáris zenei szakma javaslatai alapján.

Elsődleges célja volt a magyarországi, hangsúlyozottan nem budapesti klubszíntér támogatása, fejlesztése, másodsorban pedig a feltörekvő zenekarok lehetőséghez juttása.  Ennél messzebbre is tekintett a PANKKK, amely három területen így határozta meg jövőjét: "kulturális misszió, iparágépítés, gazdaságfehérítés". Párhuzamos programként pedig megalakult az MXH iroda (Music Export Hungary), amely a magyar zene nemzetközi promócióját végezte - fillérekből ugyan, de eléggé attraktívan.

Egy koncert közönsége. Minek örülnek? © Stiller Ákos

A dolog előzményei még 2003-2004-re nyúlnak vissza, amikor a popzenei szakma egy része párbeszédet kezdeményezett arról, hogy vajon mennyire része a kortárs könnyűzene a hazai kultúrának, ha az, akkor mi következik ebből, ha nem az, akkor mit kellene tenni, hogy a nagybetűs Nemzeti Kultúra részének tekintsék. A párbeszéd mögött az a nemzetközi trend húzódott, amely fel- és elismeri, hogy populáris zene, legalábbis annak "értékorientál" része remek kulturális exportcikk. A britek, a franciák és a skandinávok az országimázs részeként foglalkoznak vele, ennek következményeit a hazai fesztivál-látogatók is ismerhetik. Az országhatárokon belül pedig épp a könnyűzene és a hozzá kapcsolódó klubszíntér, művházi szcéna az, amely a fiatalok önkifejezésének és kulturális tevékenységének terepet és keretet adhat.

Minden szép volt és jó tehát, még akkor is, ha a PANKKK-ot és annak pályáztatási, elbírálási gyakorlatát sok vita övezte. (De legalább vita volt, először Magyarországon arról, hogy a popkultúra micsoda is.)

2008-ban a PANKKK közel ezer rendezvényt, közel 2000 koncertet segített tető alá hozni, 68 támogatott vidéki klubban. Harminchárom tehetségkutató sorozatot támogatott országszerte, és negyvenegy bemutatkozó lemez létrejöttét segítette. De támogatásával megvalósultak menzetközi cserék is (HungaroConnections), száz alkalommal jött ide külföldi zenekar, illetve mentek innen előadók külföldre, a cserekoncertenként pályázható bruttó 120 ezer forint is jól jött a szcénának.

A PANKKK erre a hétvégére nyilvános beszélgetés-sorozatot tervez a budapesti SYMA csarnokba, amely egyébként a Hangfoglalás kiállítás- és koncertsorozat egyik helyszíne is. A hazai zenei oktatásról, egy új zenekar promóciójának, fejlődésének lehetőségeiről, illetve a magyarországi klubok helyzetéről szólnak a kerekasztal beszélgetések és a meghívottak között ott a Hiller István vezett miniszérium is. Az a minisztérium, amely nem szerepelteti a 2010-es költségvetésében s már nem szerepltette 2009-ben sem. A PANKKK program koordinátora, Berta András még nem tudja, az OKM képviselteti-e magát a beszélgetéseken.

A PANKKK-ra a büdzsében már 2009-ben sem volt pénz tehát. Végül az OKM közművelődési főosztályának lebontott költségvetéséből jutott a programra. Közben a PANKKK önállóságának kérdése sem oldódott meg, azaz az iroda nem működhet másként, mint a Magyar Művelődési Intézet (MMI) alatt.

Berta András a hvg.hu-nak ezt a helyzetet mégis jónak nevezi. "Elég rugalmas rendszer ez így" - mondja, érzékeltetve, hogy a szerződéses partnerként működő iroda így is hatékony tudott lenni, a pályázati pénzek is időben célba jutottak. Igaz, az eredetileg 170 millióra tervezett idei keretből még hiányzik 30 millió.

Ez a pénz a hazai kulturális költségvetés számai között apróság. A poipuláris zenei szcénának azonban fontos. S még akár növelhető is volna, ha a  PANKKK iroda önálló lenne, mondjuk, non profit kft-ként. Így más forrásokat is be tudna vonni, például iparági pénzeket. Nagyon is helyénvaló volna ugyanis, ha támogathatná akár a kiadói, akár a fesztiválipar azt a programot, amely éppen számára "szállít" utánpótlást.

A hvg.hu úgy tudja, az OKM "lepasszolná" a PANKKK problémáit, s meglehet, hogy a Nemzeti Kulturális Alap-hoz (NKA) delegálná az egészet.  Ez a PANKKK irodát valószínűleg ellehetetlenítené.

Pár éve volt már arra kísérlet, hogy az NKA-t is bevonják a populáris zenei programok támogatásába, de ez nem vezetett sok jóra. Létrehoztak egy ideiglenes szakmai kuratóriumot, amely valamiféle pályázatokat le is bonyolított, de utána megszűnt, s az NKA tulajdonképpen azóta sem foglalkozik érdemben a területtel. Gyanítjuk, nem csak szervezeti okokból. Arrafelé szaktudás és terepismeret sem igen van.

Megtörténhet, hogy Hiller István és minisztériuma végül mégiscsak "mentőövet dob" a PANKKK-nak és a Tengertáncnak. De ennek a helyzetnek és ezeknek a gesztusoknak (immár két éve) nagyon rossz üzenetük van. Azt jelentik ugyanis, hogy a populáris zenekultúra és népzenei kultúra területei nem fontosak a minisztérium számára. Önmaga jogán mindez nem a büdzsé része, marad hát a függés, marad a megtűrt helyzet, az atyáskodás. Az OKM mintha nem tudna leszokni a tenyérből etetés politikájáról.