1 perc
2008.11.06. 07:14
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 839,24 pontos csökkenéssel, 13 560,33 ponton nyitott csütörtökön. A legutóbbi, szerdai záró értékéhez képest 5,83 százalékkal gyengült.
Londoni elemzések szerint a történelmi tapasztalatok alapján értékpiaci fellendülés követheti a keddi amerikai elnökválasztást, gyakorlatilag függetlenül a győztes személyétől, bár a mostani helyzetben figyelembe kell venni a várható, súlyos recessziót.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 111,68 pontos emelkedéssel, 14 855,02 ponton nyitott szerdán. A keddi záró értékéhez képest 0,76 százalékkal erősödött.
Hétfőn a nyitásban a New York-i tőzsde DJIA részvényindexe 24,53 pontot esett, a Nasdaq piac összetett mutatója a kereskedés startja után 4,10 pontos mínuszba került. Mintegy húsz perccel később a DJIA mutató már 60,05 pontos, 0,64 százalékos nyereségig kapaszkodott fel, a Nasdaq piac mutatója 10,20 pontos, 0,59 százalékos nyereségre tett szert.
Neves külföldi művészekre, közéleti személyiségekre, sportolókra emlékezünk.
2024 Krónikája – Világ című sorozatunkban az év legfontosabb eseményeit idézzük fel. Negyedévenként haladunk, ez az 2. rész.
Érdemes igyekeznie annak, aki teljesen ki szeretné használni az adó-visszatérítést az öngondoskodási konstrukciók után.
A folyamatot gyorsítja például Elon Musk, aki az X-en radikalizálja a jobboldali tábort.
Koncentrált támadássorozat indult a Kúrián Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs. András elnök neki tulajdonított egy Kúriával kapcsolatos kritikai véleményt. A történteknek erős üzenete van az egész bírósági szervezet számára.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.