1 perc
2008.10.17. 10:16
A tíz százalékot meghaladó árfolyamcsökkenés miatt a tőzsde néhány percre felfüggesztette az OTP-részvények kereskedését.
Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.
Korábban Mészáros Lőrincé érdekeltsége is volt a létesítmény, azóta jönnek-mennek a tulajdonosok.
A túlzott fényáradat áramszünetet okozott 1924 decemberében – abban az időben, amikor még Edison is azt üzente Budapestre, hogy hisz Magyarország feltámadásában. A kereskedők azt kérték a pénzügyminisztertől, hogy karácsony előtt vasárnap is mérhessenek pálinkát, a politikus viszont azokat a tisztviselőket ostorozta, akiknek nem jutott karácsonyi jutalom. Erről is írtak a lapok száz éve.
A kormány véget vet az eddigi közterületi reklámszigorításnak, egy új kormányrendelet szerint hirdetni gyakorlatilag bármin lehet.
Hatalmas sikerrel zajlik Lázár János építési és közlekedési minisztersége. Mind a kettőben nagyon jó, mindent nagyon jól megold, állapítja meg Ceglédi Zoltán, aki néhány példát gyűjtött csokorba, hogy bemutassa a lázári diadalmenetet. Szóba kerül a 21-es főút zenélő szakasza, amit be kellett fásítani, mert zavarja az ottlakókat, ám a végeredményt látva nem lehet teljes a lőrinciek öröme. Hallhatjuk, hogyan halad át a Szegedre tervezett harmadik Tisza-híd nyomvonala az egyetem hőközpontján és további épületeken. És persze nem maradhat ki a bombasláger, a MÁV működése.
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.