Sonkafesztivál Bábolnán
Néhány helyen ma is él még a szokás, hogy húsvétkor a sonkát és a bort a templomba viszik szenteltetni.
Néhány helyen ma is él még a szokás, hogy húsvétkor a sonkát és a bort a templomba viszik szenteltetni.
Horvátország legkeletibb pontja, Ilok nemcsak természeti szépségeiről és kulturális-történelmi emlékeiről, hanem borkultúrájáról is híres. Mostanság több millió kunát fordítanak arra, hogy a terület borospincéit felvirágoztassák.
Reneszánsz évet tartanak idén itthon, a kulturális intézmények gazdag programmal várják az érdeklődőket. Így a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is, ahol a jövő héten nyíló kiállításon az újjászületés korszakának gasztronómiájával ismerkedhetnek meg a látogatok.
Az Európai Bíróság kedden megerősítette: csak olaszországi termék, a származási helye szerint védett és Párma térségében előállított Parmigiano Reggiano-t lehet Európában parmezánnak nevezni, így forgalmazni. Ez a parmezán.
Bár nagy létszámú lett a Patrióták Európáért frakciója, a magyar kormánnyal együtt karanténba zárta az Unió. A soros elnökség sem volt diadalmenet.
Dúl a telekomháború Indiában a műholdas internetszolgáltatásért. Ennek során a Jio vált a világ legnagyobb mobiladat-szolgáltatójává.
Sztár volt a szocializmus idején, akire politikusok hallgattak. Az ország leggazdagabb embere lett a rendszerváltás után, ám szép lassan elvesztette politikai befolyását. Demján Sándor életútja.
Romantikus elvárásaikban többnyire súlyosan csalódtak azok a baloldali meggyőződésű magyar emigránsok, akik a két világháború között a Szovjetunióban telepedtek le. A felemelkedés kevesek kiváltsága volt, a többség mélyen hallgatott rossz tapasztalatairól.
A katolikus egyházban – mint azt a Konklávé című könyv és az abból készült film is megmutatta – a Vatikánba hívott bíborosok vitákkal teli konklávén döntenek a pápai trón megüresedésekor az utódról. A világ kizárása a folyamatból azonban csak 1904 óta él.
A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.