Hány lépés a határ?

Aki jól választott, profitálhatott akár az Apple részvényeinek elmúlt egyévi több mint 150 százalékos emelkedéséből, de volt olyan magyar befektető is, aki 50 százalékot bukott a Makó környékén földgáz után kutató (lásd cikkünket a 63. oldalon) és a frankfurti tőzsdére is bevezetett Falcon Oil and Gas Ltd. részvényein.

HVG

A magánbefektetők körében egyre népszerűbb a külföldi értékpapírszámla; Magyarországon jelenleg több ezren vannak, akik határokon átnyúló befektetésekre adták a fejüket. Ez a kimozdulás a budapesti tőzsdén elérhető cégek számának folyamatos csökkenésére vezethető vissza, illetve arra, hogy a világhálóról a korábbinál jóval több információ gyűjthető össze a külföldi befektetési célpontokról. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az amerikai Nasdaq és a londoni FTSE-100 közel 30, a frankfurti DAX 45, míg a hongkongi tőzsdeindex több mint 50 százalékos emelkedést produkált az utóbbi két évben. A befektetési kedvet gerjesztette, hogy a közelmúltban világszerte több ígéretes vállalat bocsátott ki részvényeket a tőzsdén, egyebek között az orosz gáz- és olajiparban (Novatek) vagy az amerikai befektetési társaságok körében (Interactive Brokers).

"A külföldi befektetések kockázatmegosztási szempontból is jól jöhetnek a portfólióba" - mondta a HVG-nek Gyöngyösi Róbert, a Concorde Értékpapír Zrt. munkatársa. A piacon több olyan szolgáltató is található, amelynek fő profilja a nem hazai befektetések közvetítése, ilyen például a cseh Fio-Broker magyarországi kirendeltsége vagy az SPB Befektetési Zrt. A Budapesti Értéktőzsde első öt legnagyobb forgalmú szereplője közé tartozó Concorde ügyfelei közül már minden harmadik érdekelt valamely külföldi börzén. A piacon nemrég startolt Quaestor Értékpapír Nyrt. pedig kuncsaftjai kifejezett kérésére indította el külföldi szekcióját néhány héttel ezelőtt.

Mára szinte a világ összes börzéjén lehet részvényt vásárolni itthonról. Kivételt csak a külföldiek elől törvényi korlátokkal elzárt piacok jelentenek, mint például a sanghaji tőzsde, bár befektetési alapokon keresztül az is elérhető. Legszélesebb termékpalettája a Concorde-nak, az Erste Befektetési Zrt.-nek, a Quaestornak és az SPB-nek van. E cégek ügyfelei olyan országokban is tudnak részvényeket vásárolni, mint Vietnam, Malajzia, Szingapúr, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Ausztrália, Dél-Afrika vagy Új-Zéland. Az átlagügyfél általában nem merészkedik ilyen egzotikus területekre; a magyarok körében legnépszerűbb célpontok a nyugat-európai, az amerikai, a közép- és kelet-európai, továbbá a jelentősebb ázsiai (hongkongi, tokiói) tőzsdék. E befektetők jellemzően nem ülnek sokáig részvényeiken. A leggyakrabban vásárolt papírok az éppen aktuális részvénypiaci slágerek mellett a hagyományosan nagynevű külföldi részvények - Amerikából például a Google, az Apple és az Exxonmobil -, a londoni tőzsdén pedig sokan vesznek oda bevezetett orosz papírokat a gáz- és olajszektorból, mint a Gazprom és a Novatek vállalatokéból.

A kereskedéshez rendszerint csak internetcsatlakozás szükséges. Kivétel ez alól a Concorde és az SPB, amelyeknek kizárólag telefonon vagy személyesen lehet megbízást adni, interneten nem. Cserébe viszont személyes konzultációs lehetőséget és tanácsadást is nyújtanak ügyfeleiknek. Az SPB-nél minden ügyfélnek saját tanácsadója van, és gyakran tartanak számukra pénzpiaci képzéseket, előadásokat. A Concorde-nál nem ritka a 100 millió feletti ügylet, az SPB ügyfelei pedig átlagosan 40-50 millió forintos portfóliót kezelnek, de a cég bonyolított már le egyetlen ügyfél számára is milliárdos tranzakciókat. "Sok ügyfelünk külföldön élt és dolgozott, így személyes tapasztalatai is vannak a külföldi tőzsdékről" - jegyezte meg Tremmel Balázs, az SPB tanácsadója.

A külföldi részvények iránt érdeklődők többsége viszont csak néhány százezer vagy 1-2 millió forint értékben befektető fiatal, akik rendszerint több nyelven beszélnek, és az internetet is gyakran használják. Sokakat az vonz, hogy külföldi részvényvásárlásaik révén kikerüljék a tőzsdei árfolyamnyereség-adót. Nekik azonban csalódniuk kell, ugyanis a külföldön szerzett árfolyamnyereség is adóköteles, bár az OECD-országok tőzsdéin folytatott kereskedelem eredményei összevonhatóak, azaz az egyiken szerzett nyereség csökkenthető a másikon elszenvedett veszteséggel.

Külföldi tőkepiacokon kínál speciális befektetést a brit illetőségű, internetes sportfogadásból indult Worldspreads Csoport is. Náluk úgynevezett spreadkereskedésre van lehetőség (spread = különbség). Ennek lényege, hogy a befektető úgy kereskedhet egy adott termékkel, hogy az nem kerül a tulajdonába. A befektetés így afféle fogadássá válik. Magát a kereskedési rendszert talán egy pénzváltóhoz lehetne hasonlítani: a számítógépes rendszer megadott szempontok alapján minden értékpapírra, devizapárra meghatároz egy vételi és egy eladási árfolyamot (a kettő között van a valós piaci árfolyam). A befektető ezen árfolyamokon virtuálisan megvásárol például egy részvényt, majd az árfolyam elmozdulása esetén, ha gondolja, eladja azt. A két árfolyam közötti különbség adja a nyereséget vagy veszteséget.

A nyitott fogadásokat a rendszer összegzi, és az ügyletek eredőit a valós piacon végre is hajtja, így biztosítja a fedezetet az ügyletekhez. A cég a ténylegesen lebonyolított vételek és eladások árfolyam-különbözetéből (spreadből) tartja fenn magát. Miután az ügyfél valós piaci tranzakciót nem végez, tranzakciós költség sincs, a szolgáltatónak csak a spreadet fizeti meg. Így egy ügylet költsége rendkívül alacsony, mindössze 1 ezreléktől 0,2 százalékig terjed az ügylet értékére vetítve. Ugyanakkor óvatosságra int, hogy a rendszerben csak tőkeáttétellel lehet kereskedni, vagyis az ügyfél saját tőkéjének többszörösével, minimum ötszörösével, de legfeljebb hatvanszorosával spekulálhat. Vagyis a nyeresége, de a vesztesége is ennyiszeres lesz. Így aztán a spreadkereskedés azoknak ajánlott, akik mernek és tudnak is mit kockáztatni. Emellett nem árt némi befektetési tapasztalat, mivel a cég tanácsadást, fogódzót nem nyújt ügyfelei részére.

KOVÁCS KÁROLY