 HVG |
Néhány napjuk maradt a Graphisoft SE Európai Rt. arra érdemesített alkalmazottainak, hogy értékesítsék a cégtől kedvezményesen lehívott részvényeiket. Miután ugyanis a német Nemetschek AG nyilvános vételi ajánlat keretében március végéig megszerezte a magyar szoftverfejlesztő és -értékesítő társaság 94,2 százalékát, él azzal a törvény adta jogával, hogy immár az ajánlatára nem reagáló tulajdonosok is kötelesek eladni papírjaikat neki, legkésőbb június 4-éig. Aki e lehetőségről is lekésik, annak a részvényeit a Graphisoft érvényteleníti, azok helyett új papírokat bocsát ki, amelyeket a Nemetschek vásárolhat majd meg (igaz, az ellenértékért az érvénytelenítés előtti utolsó jogos tulajdonos még maximum öt évig jelentkezhet).A március végén 245 fős Graphisoftnál 1996 óta működő részvényopciós program keretében Bihari Sándor pénzügyi igazgató tájékoztatása szerint összesen mintegy háromszáz dolgozó - amerikai mintára nem csupán a vezetők, hanem a beosztottak széles csoportja is - kapott beosztása és az eredményhez való hozzájárulása alapján munkáltatója részvényeiből. Az opciókat évente osztották ki, azok kisebb része egy éven belül lehívhatóvá vált, nagyobb hányada viszont csak néhány esztendő elteltével. A kedvezményezett számára azért volt előnyös az opciós vásárlás a Graphisoft-papírok tőzsdei vételével szemben, mert a számára akár évekkel korábban megszavazott pakettért a juttatás odaítélésének napján érvényes tőzsdei árfolyamot kellett leszurkolnia. Márpedig ha valaki például a 2003 közepén elnyert opciós jogával csak most, a Nemetschek-ajánlat miatt élt, a tőzsdeinél háromszor-négyszer alacsonyabb árat fizetett.A részvények kedvezményes, azaz a tőzsdeinél olcsóbban való megvásárlásának lehetővé tétele a fejlett országokban a vezetői, dolgozói teljesítményösztönzés meglehetősen hatékony formája. A papírosztogatás mértéke természetesen attól függ, hogy az illető hol helyezkedik el a vállalati ranglétrán, az azonban, hogy mikor jár e juttatás, általában egy vagy több feltételhez kötött. Például a cég nyereségének meghatározott arányú növekedéséhez, ami általában a részvény tőzsdei drágulását vonja maga után, de az is előfordul, hogy közvetlenül az árfolyam-emelkedés nagysága a zsinórmérték. Egy ilyen ösztönzési forma a befektetők számára azért jó hír, mert feltételezi, hogy a társaság alkalmazottai mindent megtesznek majd a papírok értékének növekedéséért. Ráadásul már rövid távon is drágulást okozhat, hogy a cégek az opciók lehívásához szükséges értékpapír-mennyiséget általában nem alaptőke-emelés révén, új részvények kibocsátásával biztosítják, hanem a piacon vásárolnak be, ezáltal támasztva időről időre keresletet saját papírjaik iránt.A Nyugaton már bevált gyakorlatot eddig még csak néhány magyar tőzsdei társaság vette át. A Budapesti Értéktőzsdén szereplő 39 cégből mindössze kilenc használja mézesmadzagként a kedvezményes részvényvásárlást, miközben az Állami Nyomdánál lázasan dolgoznak e program elindításán, nehogy kifussanak a részvényesektől ez év szeptember 30-áig kapott határidőből - közölte a HVG-vel Karakó Tamás controllingigazgató. A Magyar Telekom (MTelekom), a Pannonplast, a Rába és a Synergon a részvényopció lehívhatóságát az árfolyamtól teszi függővé, a Graphisoft, a Fotex és az OTP Bank a teljesítményt honorálja. Míg az FHB Jelzálogbank mixeli a követelményeket, a Molnál a poszt a vezérlő elv.
Az MTelekom felső vezetői a háromszakaszú ösztönzési program tavaly év végén lezárult első részében azért maradtak hoppon, mert a két kitűzött cél csak félig teljesült. Bár a részvények 2004-2006-ra jutó, osztalékkal korrigált árfolyama több mint 35 százalékkal meghaladta az első csomag induló napján érvényes 755 forintot, ugyanakkor 2006 utolsó húsz tőzsdei napi kurzusa elmaradt a Dow Jones Euro Stoxx 50 részvényindex értékétől. A bankvezetők viszont örülhettek, hiszen a FHB és az OTP is átvitte a lécet - jelentették be elégedetten a pénzintézetek vezetői. Utóbbiak közül egyébként Csányi Sándor erre az évre elveszítette évek óta meglévő első helyét a cégükben legnagyobb piaci értékű tulajdonnal bíró vezetők között (lásd táblázatunkat). Igaz, csak papíron, mivel bankrészvényei többségét, 3,1 millió darabot (ami a múlt pénteki tőzsdei árfolyam alapján közel 30 milliárd forintot ért) tavaly tavasszal átcsoportosított a százszázalékos tulajdonában lévő Bonitás 2002 Befektető és Tanácsadó Kft.-be, hogy a tavaly novemberben a Magyar Hírlap szerint 90 milliárd forintos vagyonú topmilliárdos közel 30 millió forintnyi adót megtakarítson.A külföldi példákkal szemben ugyanis a magyarországi adószabályok 2003-tól nemhogy preferálnák, hanem éppen ellenkezőleg, egyre szigorítják az effajta alkalmazotti juttatásokat - emiatt idegenkedik tőle sok cég. 2003-tól a részvények áron aluli megszerzése utáni haszon munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így a szerzési és a piaci ár különbözete után a társaságnak társadalombiztosítási (tb) járulékot, a munkavállalónak pedig a bérek után szokásos közterheket (személyi jövedelemadót, tb-járulékot) kell fizetnie, ezen felül utóbbinak, ha megválik tőzsdei papírjától, tavaly szeptembertől még 20 százalékos árfolyamnyereség-adót is le kell rónia. Csak akkor nem kell a magánszemélynek bevallania a kedvezményesen vagy ingyenesen kapott értékpapírt, ha azt úgynevezett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzi meg, amit a Pénzügyminisztérium engedélyez és tart nyilván. Ennek során azonban évente csak 500 ezer forintnyi részvény kerülhet egy-egy vezető birtokába, így e lehetőséggel eddig csak egyetlen cég, a Richter élt. Megoldást pedig az adóprésre kizárólag a Mol talált: 15 felső vezetője és igazgatósági tagja 2003-tól öt éven át Mol-részvényre átváltoztatható kötvényt kap, abból a megfontolásból, hogy e papírcsere nem adó- és járulékköteles.
CSABAI KÁROLY
