Chávez folytatja

Megerősítette hatalmát Hugo Chávez venezuelai elnök, miután az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást, amelyen pedig hosszú idő után az ellenzék is képes volt komoly jelöltet indítani. A diktatórikus hajlamokkal vádolt Chávez folytatta baloldali populista programját, így például az országban működő külföldi olajcégek megszorongatását, az USA-ban élő szegények olcsó olajjal való megsegítését, illetve a hatalmas olajbevételekre alapozott látványos venezuelai szociális programokat. Kuba mellett több latin-amerikai országot is kedvezményes árú kőolajszállítással támogatott, és - a kereskedelmi kapcsolatokat is erősítve - egyre egységesebb Washington-ellenes frontot épített ki a térségben. Részben az ő befolyásának köszönhető, hogy a régióban tovább folyt a baloldali térnyerés. Brazíliában Lula da Silva októberben megtartotta államfői posztját, Chilében januárban a balközép Michelle Bachelet nyerte az elnökválasztást, Ecuadorban novemberben a baloldali Rafael Correa, illetve Nicaraguában Daniel Ortega egykori szandinista vezér. Peruban a Chávez által támogatott indián származású Ollanta Humala nem tudta megismételni a bolíviai elnöki hivatalba idén beiktatott Evo Morales indiánvezér sikerét, és alulmaradt a balközép Alan García korábbi elnökkel szemben. Csak minimális különbséggel veszített júliusban Mexikóban a baloldali Andrés Manuel López Obrador, aki nem ismerte el a jobbközép Felipe Calderón győzelmét. Híveit több hónapon át az utcára szólította, novemberben árnyékkormányt alakított, és letette a "párhuzamos elnöki esküt", igencsak megosztva Mexikót és megnehezítve a decemberben államfőnek beiktatott Calderón helyzetét.