Sólyom: elmaradt parola

Élénk visszatetszést keltett a közvélemény egy részében, hogy Sólyom László államfő a nemzeti ünnepen nem fogott kezet a kormányfő javaslatára kitüntetett 88 éves Fekete Jánossal, a Kádár-korszak befolyásos hazai bankárával. Az elnök az ügy kapcsán állásfoglalást is kért az Alkotmánybíróságtól arról, mely esetekben tagadhatja meg a kitüntetési okmányok aláírását. Még hevesebb kritikákat kapott Sólyom szeptember 18-ai nyilatkozata, amely morális válság előidézésével vádolta meg a miniszterelnököt, miután nyilvánosságra került Gyurcsány Ferencnek az előző évek kormányzati hazudozásait és trükkjeit beismerő, bár azok megváltoztatását is ígérő balatonőszödi beszéde. Az ezt követően kezdődött békés tüntetéseket (leszámítva a Magyar Televízió székházánál kitört, az államfő által is törvénysértőnek minősített szeptember 18-ai zavargást) az elnök egyenesen az emberek egészséges erkölcsi érzéke bizonyítékának nevezte. Az államfőnek néhány baloldali orgánumban később felrótták azt is, hogy az 1956-os forradalom évfordulóján a Rákóczi Szövetség által szervezett olyan menet élén haladt, amelyben néhányan Gyurcsány távozását követelték. Többen ugyancsak Sólyom számlájára írják, hogy - Szekeres Imre honvédelmi miniszter javaslatára - posztumusz visszaadta Kisbarnaki Farkas Ferencnek, Szálasi Ferenc kitelepítési kormánybiztosának a vezérezredesi rendfokozatot. Ősz elején egyébként a parlamenti patkó első sorából Sólyom átköltözött az Országgyűlés egyik hátsó díszpáholyába.