Név szerinti szavazást kér a kórháztörvényről a Fidesz
2 perc
2006.12.05. 17:25
A Fidesz azt szeretné, ha név szerint szavaznának a képviselők a kórháztörvényről december 18-án. Azért kezdeményezik a név szerinti szavazást, hogy az állampolgárok lássák, melyik politikus hogyan szavaz egyebek mellett a kórházak bezárásról.
"Továbbra is úgy látjuk, hogy semmiféle társadalmi támogatottsága nincs ennek az úgynevezett egészségügyi reformprogramnak. Sőt, egy dühödt ellenállás kezd formálódni, élőláncokkal fogják várni az MSZP tisztelt képviselőit, amikor megérkeznek majd a lakóhelyükre, ott ahol kórházbezáráshoz járultak hozzá" - mondta Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa.
Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere hozzátette: ezeket a megmozdulásokat a Fidesz is támogatni fogja. Mikola István rámutatott, hogy továbbra sem lehet pontosan tudni hány kiemelt kórház lesz az országban, mint ahogy azt sem, hogy hány intézményt fognak bezárni. A politikus szerint a megszüntetendő kórházak közül számos értékes ingatlan van, ez pedig ingatlanspekulációra enged következtetni. Mikola István a példák között említette a svábhegyi gyermekkórházat.
A politikus hangsúlyozta, hogy a kormánypárti többség minden ellenzéki módosító javaslatot leszavazott az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban. A jövő évi költségvetés főszámaira hivatkozva a politikus kiemelte, hogy több milliárdot vonnak ki jövőre az egészségügyből.
A parlament plenáris ülése kedden szavazta meg a jövő évi költségvetés főösszegeit. E szerint a társadalombiztosítási alrendszer (a nyugdíj- és egészségbiztosítási alap együtt) hiánya mintegy 27,5 milliárd forint lesz 2007-ben. Ezen belül a nyugdíjalap nullszaldós lesz, az egészségbiztosítási alap 1637 milliárd forint bevétellel, 1665 milliárd kiadással megy tovább a költségvetési tárgyaláson. Az Egészségügyi Minisztérium támogatása 934 millióval lett kevesebb.
Egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat szerint négy szintje lenne az ellátásnak. Az első szint a kiemelt kórházaké, amelyekben a súlyos, a speciális vagy a ritka betegségeket kezelik. A területi kórházak az ellátás második szintje, itt végeznék a rutinműtétek nagy részét. A területi egészségügyi központok az ellátás harmadik szintje, ezek biztosítják a járóbeteg szakellátást a betegek húsz kilométeres körzetében. A negyedik szint az alapellátás, vagyis a háziorvos. A jelenlegi törvényjavaslat szerint 31 kiemelt intézmény lenne, ez a szám azonban még változhat.
Az indítvány szerint a konkrét ágyszámokról a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntenek majd. A javaslat azonban azt is tartalmazza, hogy legfeljebb hány ággyal gazdálkodhatnak a RET-ek. Eszerint a legtöbb úgynevezett aktív ágy a közép-magyarországi, a legkevesebb a nyugat-dunántúli régióban lesz. Az úgynevezett krónikus ágyak közül a legtöbbet szintén Közép-Magyarországon, a legkevesebbet a Dél-alföldön oszthatnak szét az intézmények között a RET-ek.
Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere hozzátette: ezeket a megmozdulásokat a Fidesz is támogatni fogja. Mikola István rámutatott, hogy továbbra sem lehet pontosan tudni hány kiemelt kórház lesz az országban, mint ahogy azt sem, hogy hány intézményt fognak bezárni. A politikus szerint a megszüntetendő kórházak közül számos értékes ingatlan van, ez pedig ingatlanspekulációra enged következtetni. Mikola István a példák között említette a svábhegyi gyermekkórházat.
A politikus hangsúlyozta, hogy a kormánypárti többség minden ellenzéki módosító javaslatot leszavazott az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban. A jövő évi költségvetés főszámaira hivatkozva a politikus kiemelte, hogy több milliárdot vonnak ki jövőre az egészségügyből.
A parlament plenáris ülése kedden szavazta meg a jövő évi költségvetés főösszegeit. E szerint a társadalombiztosítási alrendszer (a nyugdíj- és egészségbiztosítási alap együtt) hiánya mintegy 27,5 milliárd forint lesz 2007-ben. Ezen belül a nyugdíjalap nullszaldós lesz, az egészségbiztosítási alap 1637 milliárd forint bevétellel, 1665 milliárd kiadással megy tovább a költségvetési tárgyaláson. Az Egészségügyi Minisztérium támogatása 934 millióval lett kevesebb.
Egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat szerint négy szintje lenne az ellátásnak. Az első szint a kiemelt kórházaké, amelyekben a súlyos, a speciális vagy a ritka betegségeket kezelik. A területi kórházak az ellátás második szintje, itt végeznék a rutinműtétek nagy részét. A területi egészségügyi központok az ellátás harmadik szintje, ezek biztosítják a járóbeteg szakellátást a betegek húsz kilométeres körzetében. A negyedik szint az alapellátás, vagyis a háziorvos. A jelenlegi törvényjavaslat szerint 31 kiemelt intézmény lenne, ez a szám azonban még változhat.
Az indítvány szerint a konkrét ágyszámokról a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) döntenek majd. A javaslat azonban azt is tartalmazza, hogy legfeljebb hány ággyal gazdálkodhatnak a RET-ek. Eszerint a legtöbb úgynevezett aktív ágy a közép-magyarországi, a legkevesebb a nyugat-dunántúli régióban lesz. Az úgynevezett krónikus ágyak közül a legtöbbet szintén Közép-Magyarországon, a legkevesebbet a Dél-alföldön oszthatnak szét az intézmények között a RET-ek.