Nem hozott munkaerődömpinget az EU-bővítés

Egy Brüsszelben nyilvánosságra hozott tanulmány szerint az új tagállamokból érkező munkaerő beáramlása „kezelhető mértékű” maradt azokban az országokban, amelyek teljes mértékben megnyitották munkaerőpiacukat az új tagok előtt ( a britek, a svédek és az írek), ráadásul még gazdasági hasznot is hozott számukra. A briteknél például az új tagállamokból érkező dolgozók 500 millió font extra jövedelmet generáltak, s eközben nem növelték a munkanélküliséget, s nem terhelték a jóléti rendszereket sem.

Ugyanakkor azok az államok, amelyek korlátozásokat tartottak fenn az új tagországokból érkező munkaerőre (például Franciaország és Németország), a munkaerő feketepiacának bővülését kockáztatták, mivel a mégis érkezők feketén dolgoztak, s nem fizettek adót.

A tipikus közép-kelet-európai munkavállaló fiatal, aki család nélkül érkezik, csak korlátozott időtartamra marad, s félreteszi pénzét a hazavitelre.

A tanulmány szerint egyébként az új EU-tagokból a régiekbe érkező munkavállalók aránya jóval a teljes munkaerőpiac egy százaléka alatt maradt.

Az EU-szabályok szerint a tagállamok állampolgárai a szervezeten belül bárhol szabadon munkát vállalhatnának. Az új kelet-közép-európai tagok azonban a felvétel fejében kénytelenek voltak elfogadni, hogy a régi tagállamok még néhány (legfeljebb 7) évig korlátozhatják a szabad munkavállalást.

Bár az Európai Bizottság jövőre értékeli az első két év tapasztalatait, s valószínűleg javasolni fogja a korlátozások feloldását, a döntés a nemzeti kormányok kezében van.