Somogyi: nincs különbség Bush és Kerry között
2 perc
2004.11.03. 07:20
Somogyi Ferenc külügyminiszter szerint magyar szempontból nincs alapvető különbség abban, hogy George Bush vagy John Kerry lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Az ország elsődeleges érdeke továbbra is a transzatlanti kapcsolatok normalizálása.
"Úgy gondolom, hogy szigorúan magyar szempontból nézve alapvető különbség nincs a két lehetséges amerikai elnök politikáját és a magyar-amerikai kapcsolatra gyakorolt hatását illetően" - mondta Somogyi Ferenc az MTV Nap-kelte című műsorában. Hozzátette: "Az Amerikai Egyesült Államok az egyik olyan reláció a magyar külpolitika szempontjából nézve, ahol az elnök republikánus vagy demokrata volta, és az általa vezetett adminisztráció összetétele nem befolyásolta döntően a magyar-amerikai kapcsolatokat, azokat a kapcsolatokat, amiket mi továbbra is nagyon fontosnak tartunk".
A hivatali esküjét tegnap letett külügyminiszter elmondta, hogy szerinte Magyarország a jövőben is a transz-atlanti kapcsolatok normalizálása érdekében fog tevékenykedni. Példaként említette, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között "elsősorban legutóbb az iraki beavatkozás kapcsán keletkezett félreértések, ellentétek kezelése és a normális együttműködés helyreállítása" lesz Magyarország célja.
"Akár önző érdeknek is felfogható, amikor arról beszélünk, hogy a transzatlanti kapcsolatok egészének a normalizálása a célunk, mert ezen belül sokkal egyszerűbben érvényesíthető az az elsőrendű magyar szándék, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok tovább fejlődjenek" - húzta alá a külügyminiszter.
A határon túli magyarságról azt mondta: "inkább egy megközelítésbeli módosulás az, ami szükséges és vált lehetségessé", és úgy gondolja, "nem a múlt sérelmeire visszatekintő és abból kiinduló szomszédságpolitika, illetve a magyar kisebbségekkel való foglalkozás az, ami célravezető". Sokkal inkább az, hogy most lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetegyesítés európai perspektívában valósulhasson meg és erre a lehetőséget pedig éppen az európai uniós tagságunk adja.
"A kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, a határon túli magyaroknak inkább konkrét problémáik orvosolására van szükségük. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket - jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból - amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" - mondta.
A Fidesz felvetéséről, hogy Románia európai uniós tagságának megszavazásáért kérjünk a szomszédos országtól kötelezettségvállalást a székelyföldi autonómiáról, a külügyminiszter kijelentette: "a csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió ilyen kötelezettségvállalást, mint csatlakozási kritériumot nem fogalmazott meg" és a gyakorlat is azt mutatja, hogy "nem elsősorban kényszerből, hanem sokkal inkább a többségi nemzet és a kisebbség együttműködése, egyetértése alapján alakultak ki Európában is azok az autonómiák, amikre most mi szívesen hivatkozunk és mint végső jó megoldást valóban napirenden is tartjuk". (MTI)
A hivatali esküjét tegnap letett külügyminiszter elmondta, hogy szerinte Magyarország a jövőben is a transz-atlanti kapcsolatok normalizálása érdekében fog tevékenykedni. Példaként említette, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között "elsősorban legutóbb az iraki beavatkozás kapcsán keletkezett félreértések, ellentétek kezelése és a normális együttműködés helyreállítása" lesz Magyarország célja.
"Akár önző érdeknek is felfogható, amikor arról beszélünk, hogy a transzatlanti kapcsolatok egészének a normalizálása a célunk, mert ezen belül sokkal egyszerűbben érvényesíthető az az elsőrendű magyar szándék, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok tovább fejlődjenek" - húzta alá a külügyminiszter.
A határon túli magyarságról azt mondta: "inkább egy megközelítésbeli módosulás az, ami szükséges és vált lehetségessé", és úgy gondolja, "nem a múlt sérelmeire visszatekintő és abból kiinduló szomszédságpolitika, illetve a magyar kisebbségekkel való foglalkozás az, ami célravezető". Sokkal inkább az, hogy most lehetőség nyílt arra, hogy a nemzetegyesítés európai perspektívában valósulhasson meg és erre a lehetőséget pedig éppen az európai uniós tagságunk adja.
"A kettős állampolgárság ebben a formájában átgondolatlanul bedobott téma, a határon túli magyaroknak inkább konkrét problémáik orvosolására van szükségük. Tehát azokban az országokban, amelyek nem lettek európai uniós tagok, megkönnyíteni a Magyarországra utazást, a helyben maradáshoz és boldoguláshoz megteremteni azokat a feltételeket - jelentős részben magyar, illetve európai uniós forrásokból - amelyek az oktatás, a gazdasági fejlesztés révén ténylegesen hozzájárulhatnak a magyarok felemelkedéséhez" - mondta.
A Fidesz felvetéséről, hogy Románia európai uniós tagságának megszavazásáért kérjünk a szomszédos országtól kötelezettségvállalást a székelyföldi autonómiáról, a külügyminiszter kijelentette: "a csatlakozási tárgyalások során az Európai Unió ilyen kötelezettségvállalást, mint csatlakozási kritériumot nem fogalmazott meg" és a gyakorlat is azt mutatja, hogy "nem elsősorban kényszerből, hanem sokkal inkább a többségi nemzet és a kisebbség együttműködése, egyetértése alapján alakultak ki Európában is azok az autonómiák, amikre most mi szívesen hivatkozunk és mint végső jó megoldást valóban napirenden is tartjuk". (MTI)