Nixon atombombával fenyegette a kongresszust
1 perc
2004.05.27. 16:48
Az amerikai elnök 1974 márciusában a Watergate-botrány miatt őt elmozdítani igyekvő kongresszust fenyegette atombomba ledobásával – tréfából. A csütörtöki amerikai lapok a titkosság alól szerdán feloldott korabeli telefonbeszélgetésekből mazsolázva közölték Nixon megjegyzéseit.
A beszélgetések 20 ezer oldalt kitevő átiratát 1976-ban helyezte el a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban Henry Kissinger, majd a volt külügyminiszter engedélyével azok titkosítását szerdán feloldották. A dokumentumok betekintést adnak Nixon és nemzetbiztonsági főtanácsadója, (1973-tól egyben külügyminiszteri posztot is betöltő) Kissinger bonyolult viszonyába az amerikai külpolitika egy igen mozgalmas időszakában, amely Kambodzsa 1970 decemberében megkezdett bombázásától az 1973-as jóm-kipúri háborúig, valamint a Kínával és a Szovjetunióval elért diplomáciai áttörésig terjed.
Az átiratokból kiderül, hogy Nixon 1970 végén a vietnami háborúban azzal az utasítással rendelte el (az észak-vietnamiak által utánpótlási útvonalként használt) Kambodzsa kiterjedt bombázását, hogy "vessenek be mindent, ami repül, minden ellen, ami mozog".
A dokumentumok cáfolják Henry Kissinger azon korábbi állítását, hogy Washingtonnak semmi köze nem volt az 1973 szeptemberi chilei katonai puccshoz, amely megdöntötte Salvador Allende demokratikusan megválasztott baloldali kormányát. "Nem mi tettük. Úgy értem, segítettünk nekik. (…) megteremtette a lehető legkedvezőbb feltételeket" - mondta Kissinger Nixonnak. Az egyik lap által idézett Latin-Amerika-szakértő szerint a kijelentés annak a beismerése, hogy az amerikai politika egyengette az utat az Augusto Pinochet tábornokot hatalomra juttató puccs számára, márpedig ez ellentmond annak, amit Kissinger visszaemlékezéseiben írt.
A dokumentumok tanúsága szerint Nixon elnök 1973. október 11-én este túl ittas volt ahhoz, hogy fogadja Edward Heath telefonhívását, noha a brit kormányfőnek fontos mondanivalója lehetett az arab-izraeli háború sűrűjében, alig néhány nappal a konfliktus kirobbanása után.
A Watergate-botrányban vállalt szerepe miatti elmozdítását Nixon végül úgy kerülte el, hogy 1974 augusztusában maga mondott le az elnöki posztról. (MTI)
Az átiratokból kiderül, hogy Nixon 1970 végén a vietnami háborúban azzal az utasítással rendelte el (az észak-vietnamiak által utánpótlási útvonalként használt) Kambodzsa kiterjedt bombázását, hogy "vessenek be mindent, ami repül, minden ellen, ami mozog".
A dokumentumok cáfolják Henry Kissinger azon korábbi állítását, hogy Washingtonnak semmi köze nem volt az 1973 szeptemberi chilei katonai puccshoz, amely megdöntötte Salvador Allende demokratikusan megválasztott baloldali kormányát. "Nem mi tettük. Úgy értem, segítettünk nekik. (…) megteremtette a lehető legkedvezőbb feltételeket" - mondta Kissinger Nixonnak. Az egyik lap által idézett Latin-Amerika-szakértő szerint a kijelentés annak a beismerése, hogy az amerikai politika egyengette az utat az Augusto Pinochet tábornokot hatalomra juttató puccs számára, márpedig ez ellentmond annak, amit Kissinger visszaemlékezéseiben írt.
A dokumentumok tanúsága szerint Nixon elnök 1973. október 11-én este túl ittas volt ahhoz, hogy fogadja Edward Heath telefonhívását, noha a brit kormányfőnek fontos mondanivalója lehetett az arab-izraeli háború sűrűjében, alig néhány nappal a konfliktus kirobbanása után.
A Watergate-botrányban vállalt szerepe miatti elmozdítását Nixon végül úgy kerülte el, hogy 1974 augusztusában maga mondott le az elnöki posztról. (MTI)