Nő az OECD országokba bevándorló munkavállalók száma
1 perc
2004.01.22. 09:33
Magyarország a huszadik azon a listán, amely az ezer főre jutó bevándorlók számát rögzíti - állítja az OECD jelentése. A világ fejlett országaiban munkát vállaló külföldiek száma nő, míg a menekülőké csökken. A magasan képzett munkaerő főleg az IT-szektorba áramlik.
Nő a világ jómódúbb országaiba beáramló, munkát vállalni szándékozók száma, meghaladva azokét, akik családegyesítési, vagy emberiességi okokból szeretnének bevándorolni - állítja egy OECD jelentés az elmúlt évek adatainak tükrében. A Financial Timesban ismertetett jelentés szerint a folyamat oka részben az, hogy egyes OECD országokban nő a munkaerő-szükséglet, de az is, hogy a migrációs hullám nincs tekintettel az adott esetben romló gazdasági tendenciákra sem. Ausztria, Kanada, Csehország, Finnország, Franciaország, Izland, Új-Zéland és az Egyesült Államok növekvő számú bevándorlóval számol 2001 óta, míg az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Portugáliában és Olaszországban nem nő a bevándorlók száma.
Magyarország a huszadik azon a listán, amely az ezer főre jutó bevándorlók száma alapján állít fel sorrendet, nálunk három bevándorló jut ezer honpolgárra. Az IT szektor, az egészségügy és az oktatás fogadja a legjelentősebb bevándorlói munkaerőt. A magasan kvalifikált munkaerő áramlása a fejlettebb országok felé általános tendencia, ám a humanitárius okokból menekülők között inkább az alacsonyan képzettek száma jelentős.
A bevándorlók száma jelentős a nem vonzó munkakörök betöltésénél (piszkos, veszélyes, egyhangú munkák), és számuk a munkanélküliek között is meglehetősen nagy, főként Belgiumban, Dániában, Svédországban és Franciaországban. Sok bevándorlót találunk az OECD országok építőiparában, az egészségügyben, az élelmiszer-ellátásban és a ház körüli szolgáltatásokban. A fentiekkel egyidejű folyamat a menedékkérők számának csökkenése; ez a délszláv válság idején volt a legmagasabb. 1991 és 2001 között az Egyesült Államokban 28 százalékkal, Nagy-Britanniában 20 százalékkal nőt a bevándorlók száma, míg Németországban 19,5 százalékkal, Japánban 28,6 százalékkal csökkent.
Magyarország a huszadik azon a listán, amely az ezer főre jutó bevándorlók száma alapján állít fel sorrendet, nálunk három bevándorló jut ezer honpolgárra. Az IT szektor, az egészségügy és az oktatás fogadja a legjelentősebb bevándorlói munkaerőt. A magasan kvalifikált munkaerő áramlása a fejlettebb országok felé általános tendencia, ám a humanitárius okokból menekülők között inkább az alacsonyan képzettek száma jelentős.
A bevándorlók száma jelentős a nem vonzó munkakörök betöltésénél (piszkos, veszélyes, egyhangú munkák), és számuk a munkanélküliek között is meglehetősen nagy, főként Belgiumban, Dániában, Svédországban és Franciaországban. Sok bevándorlót találunk az OECD országok építőiparában, az egészségügyben, az élelmiszer-ellátásban és a ház körüli szolgáltatásokban. A fentiekkel egyidejű folyamat a menedékkérők számának csökkenése; ez a délszláv válság idején volt a legmagasabb. 1991 és 2001 között az Egyesült Államokban 28 százalékkal, Nagy-Britanniában 20 százalékkal nőt a bevándorlók száma, míg Németországban 19,5 százalékkal, Japánban 28,6 százalékkal csökkent.