Tizenegy nappal ezelőtt Mesterházy Attila pártelnök, miniszterelnök-jelölt és fejlett igazságérzetű kisgyerek mondott egy beszédet. Ez lett volna a székfoglalója szegénynek, sokat készült rá, hozta feleségét, forgolódott, mint tőkés birodalom, és volt egy jó szava minden tisztességes magyarhoz. Kis praclijából karikát formált, úgy mutatta: nulla lesz a gyermekéhezés, ha rajta múlik. Hang nélkül nézve, mintha azt magyarázná, mennyi az esélye annak, hogy rajta múljon bármi.

Volt egy-egy rossz szava a nem tisztességesekhez is, ezzel sikerült végül robbantania. Mészáros Lőrinc, a felcsúti polgármester gazdagodását firtatta, hogy vajon jól látjuk-e, amit látunk, és tényleg milliárdokat ér ma az, ha egy ilyen akárki barátja a miniszterelnöknek. Merthogy úgy tűnik, igen.

Mesterházy Attila eredetileg igen vérszegényre tervezte ezt a beszédet, a spontán események nélkül hihetetlenül puha dolog lett volna elviccelődni az urambátyámok gyarapodásán, aztán annyiban hagyni. Ha az ember választási beszédet mond, akkor elvárható, hogy büntetőjogi következményeket helyezzen kilátásba. Ugyanis ha tényleg az van, hogy elég odaállni a vályúhoz Napóleon fődisznó mögé, akkor egy kormányváltás után az így összelopott vagyonokat vissza kell szerezni, a lopásért meg lesittelni, akire rábizonyítják. Ez amolyan minimális ellenzéki program.

Hát ez nem jutott Attila eszébe, de szerencsére az MSZP rendezvényén tartózkodó józan parasztok emlékeztették, hogy akkor talán csinálni is kéne ezzel a Mészárossal valamit. Ebből a pártelnök-őrsvezető saját bevallása szerint a „börtönt” kurjantást hallotta meg, és azt kommentálta valami gyöngéd, esetleges egyetértéssel. Épp csak a homlokára nem csapott, hogy jé, milyen jó ötlet. Ha valaki milliárdokat síbol el a közpénzből, akkor ne ússza már meg. Mészáros előtt Simicskát emlegette, a közismert tüneteivel együtt, de akkor sem említette, hogy a simicskaságot bármilyen módon meg kellene torolni. Kitért a trafikügyre is, sápítozott, mint egy öregasszony, aztán annyi. Szó nem volt arról, hogy az ebül szerzett dohánybolt nem marad a zsákmányolóknál.

Akasszátok fel a kiskirályokat

Ezután indult be a jobbos huhogás, azon az apropón, hogy „kötelet” kurjantott a talpas szoci, és a pártelnök azt okézta le. Fentiek miatt ez totál elképzelhetetlen, szemmel látható, hogy Mesterházy Attila nemhogy a légynek sem tudna ártani, de a ráksejteken is csak zsörtölődne egyet, aztán hagyná őket élni és virulni. Például ezért is alkalmatlan.

Az „akasztana a baloldal” szlogennel előadott nagyhalál viszont megtette azt a szívességet a nemzetnek, hogy megismertette velük Mészáros Lőrinc nevét és a vele kapcsolatban felvetett problémákat. Tehát azt várják el a nyájtól, hogy érezzenek együtt a kivégzéssel, de minimum börtönnel fenyegetett Mészárossal. Ehhez viszont nekik is tudniuk kell, kiről van szó, és innentől nehéz elképzelni, mi mehet le az áramköreikben. Ööö... hát tudod, a felcsúti polgármester... mondjuk ő kapott tényleg rendesen, nem? Ja, a fél megyét, meg trafikot százával, stadiont, focicsapatot, repülőteret. És egy ilyen talpig becsületes embert akarnak ezek felakasztani? Vagy akár börtönbe küldeni? Hát rohadjanak meg!

Nem egy életszerű párbeszéd, ugye?

Pláne hogy a különféle kivégzési módozatok olyan nagyon azért ezt a közönséget nem borzasztják el, a börtön ígérete meg főleg. Elég ehhez megnézni, mit reagál a plebs egy közönséges rablásra: igen, kívánja a halálbüntetést. Elásni őket az orgoványi erdőben. A hazaárulást, a haza megkárosítását sem mérik olcsón. Szerintem kissé túlfeszíti a húrt, aki azt várja el akár a hívektől is, hogy Mészáros Lőrincért aggódjanak. Nem biztos, hogy elég ehhez annyi, hogy velünk van. Elvégre az ő pénzükön is zsírosodik, nemcsak az ellenségén.

Aztán ki lehet játszani szögletre ezt is. Azt talán az idülten fideszes tábor sem díjazza, hogy Mészáros Lőrinc milliárdos lett, de van, akinek elnéznék azt is, ha a saját nappalijukból zabrálná el az ingaórát meg a gyerek uzsonnáját. És el is nézik. Mert ő megérdemli. Azok után, amit tett a nemzetért, nem is lehet eléggé megfizetni, szóval ha kivesz havi milliárdot a kasszából, az is el van nézve.

Ehhez csak be kell vallani, hogy Mészáros Lőrinc nem a saját vagyonát kezeli. Mindjárt kitisztulna a helyzet, és lehetne lapogatni egymás vállát a békemenetben: megérdemli, akármennyi is az, Európa legnagyobb államférfijának ez jár. A minőséget meg kell fizetni. Hadd gazdagodjon az a drága ember!

Ez persze nem valósul meg, mert éppen a lőrinckedés és lajoskodás miatt mindig ott a zabszem a popsiban: mi van, ha ez a Mesterházy valahogy mégis nyer, megint bekurjant valami paraszt, és nekilátnak összeszámolni, honnan mennyit loptunk? Tudják persze, hogy a kötél ki van zárva, de a börtönhöz sem fűlik a foguk. Még egy zuschlagnyira sem, pedig az ezerszeresét nyúlták le.

Bárcsak lehetne szavazni valakire, aki a törvényes bosszút valóra váltaná. És nemcsak véletlenül, provokáció nyomán szólná el magát arról, hogy nincs kizárva.