Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Még soha nem vetettek be éles konfliktusban ICBM-et, ami nukleáris fej hordozására is alkalmas. Az ukránoknak új légvédelmi eszközökre lenne szüksége, ha ez ellen védekezni akarnak.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta a kelet-ukrajnai Dnyipro ellen november 21-én reggel – jelentette a kijevi légierő. Katonai források a BBC-vel azt közölték, hogy a több robbanófejet szállító rakétát a Kaszpi-tengerhez közeli Asztrahánból lőtték ki, ami 700-800 kilométerre van Dnyiprótól.
Az ukrán légierő szerint emellett kilőttek a városra az oroszok egy Kh-47M2 „Kindzsal” hiperszonikus rakétát egy MiG-31K vadászrepülőgépből a Tambov régióból, és hét Kh-101 típusú cirkáló rakétát is indítottak, ezeket egy Tu-95MS stratégiai bombázók segítségével.
Egy iparterületet ért támadás, és két helyen tűz ütött ki a városban – közölte Szerhij Liszak kormányzó. A támadásban megrongálódott egy fogyatékkal élők rehabilitációs központja – közölte Borisz Filatov polgármester.
Az eddigi elemzések szerint az oroszok egy RS-26 Rubezh közepes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát lőttek ki, aminek a hatótávolsága 6 ezer kilométer, és 7-8 éve állították rendszerbe. Ezeket fel lehet szerelni nukleáris fejjel (0,3 megatonnás töltettel), hagyományos robbanófejjel (ami 1200 kilogramm robbanóanyagot jelent), illetve felszerelhető az úgynevezett MIRV konfigurációval is, amivel több robbanófejet lehet célba juttatni. A jelek szerint az utóbbi történt, a helyiek is több robbanásról számoltak be, illetve a becsapódásokról készült videók is erre utalnak:
Az ICBM az utóbbi az esetben 4-6 másik rakétát hordoz, majd amikor eléri a szuborbitális röppályát, akkor indítja útjára ezeket. A katonai szakirodalom szerint nagyon nehéz ellene védekezni, mert gyakran csali robbanófejeket és radarzavaró eszközöket is visz magával a rakéta.
Nem csak emiatt kihívás egy ilyen támadást elhárítani, a rakéták sebessége elérheti a 3200 kilométer per órát, amikor megközelíti a célját, mivel erre rásegít a gravitáció is. A MIRV robbanófejek egyenként 250 kilósak, és hatalmas pusztításra képesek.
Jelenleg Oroszország szabadon garázdálkodhat Ukrajnában ezzel a fegyverrel, mivel Kijev nem rendelkezik olyan légvédelemmel, ami ezeket lelőhetné.
A cirkáló rakéták és a hiperszonikus rakéták ellen a Patriot PAC-3 rendszer védelmet tud nyújtani, de az ICBM-eket nem tudja elhárítani, nem is erre valók.
A Defence Express szerint ideális megoldás a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rendszer beszerzése lenne, amelyet kifejezetten közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elfogására terveztek. Az Egyesült Államoknak azonban csak hét THAAD-rendszere van, ebből egy ráadásul Izraelben van jelenleg.
A másik lehetőség a rendkívül modern SM-6 rendszer lehetne, amivel elsősorban az Egyesült Államok haditengerészetét szerelték fel. Ennek a rakétái 240 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek és az ICBM-ek végső repülési szakaszában képesek elpusztítani a robbanófejet hordozó rakétá(ka)t. Ugyanakkor rendkívül drágák, ütegenként 40 millió dollárba kerülnek.
Az oroszok azután vetették be az ICBM-et, hogy Ukrajna előbb amerikai, aztán brit nagy hatótávolságú rakétákat támadt oroszországi célpontokat. Moszkva korábban arra figyelmeztetett, hogy ha Kijev ezt meglépi, azt súlyos eszkalációnak fogja tekinteni.
Fabian Hoffmann, védelmi szakértő, az Oslói Egyetem doktori kutatója a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy nincs sok katonai értéke a támadásnak, inkább politikai célokat szolgált. A támadásról készült állítólagos felvételeken több lövedék is a földhöz csapódott, de az ilyenkor jellemző nagy robbanások nélkül. Szerinte ez azt jelenti, hogy nem volt robbanófej a rakétákon. Úgy véli, nem lesz folytatása az ilyen támadásoknak, mivel rendívül drágák ezek az eszközök.
A BBC szerint a támadással a Nyugatnak akartak üzenni, hogy vannak interkontinentális ballisztikus fegyvereink, amelyek a világ bármely pontjára lecsaphatunk, és akár nukleáris robbanófejet is hordozhatnak.
Oroszország a háború kezdete óta most először használt ilyen nagy hatótávolságú rakétát, de a BBC szerint még soha nem fordult elő, hogy bármilyen katonai konfliktusban interkontinentális ballisztikus rakétát vetettek volna be.
Vannak kételyek is azzal kapcsolatban, hogy ICBM volt a rakéta. Két amerikai tisztviselő azt nyilatkozta az ABC Newsnak, hogy nem azzal hajtották végre a támadást, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával, vagyis IRBM-mel. Egyelőre még tartanak a vizsgálatok.
Csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte az újságírókkal, amikor az ICBM-támadásról kérdezték, hogy nincs mondanivalója a témában.
A HVG-nek diplomaták azt mondták szerdán, hogy Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat:
