Tom Fitton, a Judicial Watch konzervatív csoport elnöke néhány nappal a választások után egy posztban azt írta, hogy a következő kormány a tömeges kitoloncoláshoz katonai segítséget fog igénybe venni, hogy visszafordítsa a “Biden-féle inváziót”. Donald Trump, az Egyesült Államok következő elnöke kicsit megkésve, csak november 18-án reagált erre a bejegyzésre, csupán annyit írt válaszképpen, hogy „igaz”.

Trump korábban is utalt arra, hogy be kívánja váltani kampányígéretét, miszerint elnöksége első napján elkezdődik a tömeges deportálás. De hogy ezt pontosan hogyan is hajtaná végre “az Egyesült Államok legnagyobb kitoloncolási programját”, azt egyelőre nem tudni, vannak még homályos részletek, igaz, arra már utalt, hogy a hadseregre is támaszkodna.

Szakértők szerint komoly jogi és logisztikai, valamint kihívásokkal járna a tömeges kitoloncolás, arról nem is beszélve, hogy azon bevándorlók közül, akik nem rendelkeznek megfelelő papírokkal, sokan már hosszú ideje az Egyesült Államokban élnek, családot is alapítottak és keményen dolgoznak – írja a Guardian.

Trump korábban azt állította, hogy legalább 15 millió – de akár 20 millió – az Egyesült Államokban tartózkodó embert deportálna. Az Amerikai Bevándorlási Tanács (American Immigration Council) becslése szerint évi 1 millió ember kitoloncolása egy évtized alatt több mint 960 milliárd dollárba kerülne.

Donald Trump időközben több olyan korábbi emberének visszatérését is bejelentette, akik segítenek majd a keményvonalas bevándorlásellenes politikájának megvalósításában. Az egyik ilyen személy Stephen Miller. A következő Trump-kormány politikáért felelős kabinetfőnök-helyettese kifejtette, táborokba kellene terelni a bevándorlókat, támogatja azt is, hogy a Nemzeti Gárdát olyan államokba irányítsák át, amelyek nem akarnak részt venni a deportálásban.

Mindeközben Tom Homan, a hivatalba lépő újabb Trump-kormányzat határőrizetért és kitoloncolásokért felelős kijelölt képviselője hétfőn Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette, hogy a határfal működik, mert ahol kiépült, ott az illegális bevándorlás mértéke csökkent és a kábítószer-csempészet visszaesett.

A határőrizetért felelős jövőbeli kormányzati megbízott első lépései között említette azon illegális bevándorlók felkutatását és eltávolítását az Egyesült Államokból, akik közbiztonsági és nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek. Szintén első intézkedések közé sorolta a határ szigorú őrizetének visszaállítását és a jelenlegi gyakorlat megszüntetését a feltartóztatott illegális bevándorlók elengedésére az országon belül.

Harmadik prioritásként emelte ki azon több mint 300 ezer kiskorú felkutatását, akik kísérő nélkül érkeztek illegálisan, ám elengedésüket követően az előírt időpontban nem jelentek meg a bevándorlási hivatalban, ezért róluk a hatóságoknak nincs információjuk. Tom Homan hozzátette, hogy az érintett kiskorúakat fenyegeti leginkább a kényszerfoglalkoztatás, valamint az, hogy szexuális célú emberkereskedelem áldozatává váljanak.

A kijelölt határügyi megbízott arról is beszélt, hogy az új kormányzat megszünteti a Biden-adminisztráció idején bevezetett azon intézkedéseket, amelyekkel a zöldhatár átlépését próbálták megelőzni olyan emberek esetében, akik egyébként embercsempészek szolgáltatását vették volna igénybe. Ide tartozik az a mobiltelefon alkalmazás, amelyen keresztül az Egyesült Államokba tartó migránsok időpontot kérhettek a határőrségtől, valamint az a program, amelynek keretében az adminisztráció négy latin-amerikai országból (Kuba, Venezuela, Haiti, Nicaragua) havonta 30 ezer embert utaztat be repülőgéppel.

Kijelentette, a határőrizet helyreállításától várt eredményként havonta 20 ezer alá csökkenhet az Egyesült Államok déli határán átjutó határsértők száma. Hozzátette, hogy az intézkedések véghezviteléhez szükséges anyagi erőforrásokat a kongresszusban többségbe került republikánusok révén szándékoznak előteremteni.