Világ hvg.hu 2024. augusztus. 06. 13:04

Rakétatámadás érte Harkiv városát, egy kórház is megrongálódott és lehet, hogy többen a romok alatt rekedtek

A Harkiv megyei kormányzó, Oleh Szinyehubov több képet is megosztott a támadás utáni helyzetről.

Kedden délelőtt rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv városát, öten megsérültek, két embernek komolyabb orvosi segítségre volt szüksége. A támadásban emellett több autó is megrongálódott, valamint az egyik helyi kórház is károkat szenvedett, és előfordulhat, hogy többen a romok alatt rekedtek – közölte a Harkiv megyei kormányzó, Oleh Szinyehubov a Telegramon kedden.

Kedd reggel az ukrán légvédelem arról adott tájékoztatást, hogy két Iszkander-M és két H-59 típusú orosz rakétát és Oroszországból indított 15 támadó drónt semmisített meg. Mikolajiv térségéből a helyi kormányzó 13 iráni gyártmányú drón megsemmisítéséről számolt be.

Mint a Kyiv Independent írja, a támadások Harkiv megyében támadások felerősödtek, miután az orosz erők májusban új, határon átnyúló offenzívát indítottak a régió északi részén, és ugyan az ukrán csapatok leállították az előrenyomulást, néhány határmenti település orosz kézen van.

Több civil áldozata és rengeteg sebesültje van egy Harkivot ért orosz bombatámadásnak

Hárman meghaltak, 52-en megsebesültek Harkivban egy tegnapi orosz támadásban. Az orosz erők csak júniusban több mint 2400 irányított bombát vetettek be ukrán célpontok ellen, amelyek közül mintegy 700-nak Harkiv volt a célpontja.

(Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij Harkivban 2024. július 29-én)

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.