A lengyel alkotmány szerint az államfő kérhet utólagos normakontrollt, tehát a törvényeket aláírja, kihirdeti, azok hatályba lépnek – a kormány és a parlamenti többség számára ez a lényeg –, de az Alkotmánybíróság (Ab) utóbb alkotmányellenesnek minősítheti őket.

Még mindig Mariusz Kaminski volt belügyminiszterről és helyetteséről, Maciej Wasikról van szó, akiket korábbi hivatali visszaéléseik miatt jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, de Andrzej Duda elnök megkegyelmezett nekik.

Szerinte emiatt képviselői mandátumukat is megtartották, de a szejm elnöke az Alkotmányra hivatkozik: az ítélet kihirdetésekor megszünt a képviselői megbízás, és ezen a kegyelem utólag nem változtat. A két politikus továbbra is képviselőnek tartja magát, bár eddig nem próbáltak erőszakkal bejutni az ülésre.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a Legfelső Bíróság két kollégiuma ellentétesen döntött a mandátumok ügyében, de azt, amelyik szerint a képviselőség megmaradt, a parlamenti többség hibásnak tartott személyi összetétele miatt nem ismeri el.

A köztársasági elnök a költségvetéssel kezdte alkalmazni azt az eljárást, hogy aláírás után eljárási jellegű alkotmányellenesség miatt az Ab-hoz fordul, bár a kormánypártok jelentős többsége miatt kettővel több vagy kevesebb ellenzéki szavazat nem befolyásolja a döntéseket. Most pedig folyamatosan utalja az Ab elé a további törvényeket. Sokan emlékeztetnek rá: amikor 2016 végén az ellenzék elfoglalta a szejmben a szónoki emelvényt, a házelnök egy másik terembe helyezte át az ülést, ahol nem volt szavazógép, és sok ellenzéki nem tudta, hová kell mennie, vagy nem fért be. Akkor Andrzej Dudát egyáltalán nem zavarta, hogy több tucat képviselőt kizártak a döntésből.

Ha az Ab a következő hetekben sorra elutasítaná a hozzá került törvényeket, akkor az várható, hogy ezt a kormány és a parlamenti többség nem venné figyelembe, mert az EU Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (ez utóbbi az EU-tól független Európa Tanács intézménye) ítéleteire hivatkozva, néhány törvényellenesen választott tagja miatt nem ismerik el az Ab-t.

Bár ezek a zavarok nem éppen példás jogállami viszonyokat mutatnak, várható, hogy Lengyelország hamarosan megkap 137 milliárd eurót, a 2021–2027-es költségvetésből 76,5 milliárd euró szabadul fel, míg a helyreállítási alapból 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 34,5 milliárd euró alacsony kamatozású hitel válik elérhetővé. Az Európai Bizottság ugyanis most – a korábbi állásponttól eltérően – azt mondja, hogy nem kész, és hatályba lépett törvényektől teszi ezt függővé, hanem elégnek tartja a Tusk-kormány meggyőző terveit a jogállami viszonyok rendezésére.

Miközben azonban úgy látszik, hogy az államfő és a kormány hadat visel egymás ellen, az a hír érkezett, hogy március 12-én Duda köztársasági elnök és Tusk miniszterelnök együtt látogat Washingtonba. Ez sajtóhírek szerint Biden elnök ötlete volt. Emellett néhány napja Andrzej Duda vezetésével tartottak kormányülést – a lengyel alkotmány ezt kabinettanácsnak nevezi –, fontos beruházásokról tárgyaltak, és az államfő a jobboldali ellenzék háborgását kiváltva kifejezetten pozitívnak értékelte az összejövetelt. Azonosan beszélnek Ukrajna ügyéről is. Vagyis itt sem tisztán fekete vagy fehér a helyzet.