A Gázai övezet jövőbeni kormányzásával kapcsolatos terveit ismertette az izraeli védelmi miniszter, Joáv Galant – írja a BBC. Galant (képünkön) négy fontos alkotóelemből álló elképzelése szerint a harcok elültét és a Hamász felszámolását követően az alábbiak szerint alakulna az övezet jövője:

• A Gáza fölötti katonai ellenőrzést Izrael gyakorolja.
• Az övezet újjáépítését egy többnemzetiségű kezdeményezés végezné el.
• Gáza polgári vezetését a palesztinok látnák el azzal a feltétellel, hogy sem szóban, sem tettben nem lehetnek ellenségesek Izrael állammal szemben.
• A tervben egyelőre nem konkretizált módon Egyiptom is szerepet játszik majd.

Galant koncepciója nem merült fel érdemi módon a legutóbbi izraeli kormányülésen és a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu sem kommentálta azt.

A semleges fogadtatás annak is betudható, hogy nem Galant az első miniszter, aki egy posztháborús elképzeléssel hozakodott elő a kormányban, ám az övé korántsem annyira radikális, mint amit korábban több miniszter, köztük a kormányfő is már támogatásáról biztosított. Eszerint a harcok elültét a gázai palesztinok „kényszermentes kivándorlása” követné. Ennek érdekében az izraeli kormány több esetleges célországgal is felvette a kapcsolatot, ilyen például a Kongói Köztársaság.

Több országgal is tárgyal Izrael a gázai palesztinok kényszermentes kivándorlásáról

Többek között Kongó és Szaúd Arábia is felvetődött lehetséges célországként.

A kormánykoalíció egyik szélsőjobboldali tagja, Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter azzal indokolta ezt a tervezetet, hogy az izraeliek 70 százaléka támogatja azt, „hiszen kétmillió ember Gázában minden nap azzal a vággyal kel, hogy meg akarja semmisíteni Izraelt”.

Gila Gamliel hírszerzési miniszter is arról beszélt, hogy a „kényszermentes kivándorlás lesz a legjobb és legrealisztikusabb program a harcok elültét követően”. Gamliel a kneszetben tartott sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a háború végén a Hamász hatalma összeomlik, nem lesz önkormányzat és a civil lakosság teljes mértékben a humanitárius segélyszállítmányokra lesz utalva. Nem lesz munka és a megművelésre alkalmas területek 60 százaléka biztonsági ütközőzónává válik.

Az izraeli háborús erőfeszítéseket egyelőre támogató, ám a Netanjahu-kormány teljesítményével távolról sem elégedett amerikai vezetés ugyanakkor erős szavakkal ítélte el a kezdeményezést, egyebek mellett uszítónak és felelőtlennek nevezve azt. Vélhetően szóba is kerülnek majd a háború utáni izraeli tervek azon a találkozón, amit a térségbe látogató Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartanak. Blinken január 4 és 11 között tartózkodik a Közel-Keleten és többek között Törökországban, Jordániában, Izraelben és Egyiptomban is tárgyalásokat folytat majd.