Andrzej Duda lengyel államfő szerdán benyújtotta a 2024. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó, általa korábban megvétózott jogszabály helyett javasolt saját kiegészítő tervezetét.

A lengyel elnök szombaton bejelentette: nem írhatja alá a parlament által már megszavazott, egyebek mellett a közszolgálati televízió és rádió számára 3 milliárd zloty (263 milliárd forint) költségvetési forrást előirányzó törvényt, mivel a közmédia jelenleg zajló átalakítása során „kirívóan megsértették az alkotmányt és a demokratikus jogállam alapelveit" Lengyelországban.

Andrzej Duda saját tervezete megőrzi a tanárok fizetésemelésére előirányzott összeget, de nem tartalmazza a véleménye szerint „az új kormány által törvénytelenül elfoglalt közszolgálati televízióra" szánt 3 milliárd zlotys forrást – tudatta Grazyna Ignaczak-Bandych, az államfői kabinet főnöke.

Az elnök egyúttal felszólította Szymon Holowniát, a szejm elnökét, a kormánykoalíció részét képező Lengyelország 2050 párt alapítóját, hogy tervezete kapcsán a „lehető leghamarabb" indítsa el a törvényhozói munkát.

Holownia ezt követően bejelentette: az államfői tervezetet egyeztetésre bocsátják, a szejm megvitatja, és továbbítják Donald Tusk kormányfőhöz is, de az alsóház csak az államfő bejelentése előtt meghatározott időpontban, január 10-én ül össze.

Egyre durvul a vihar a lengyel köztévé körül

Lengyelországban karácsonykor is dúl a politikai harc a köztévé miatt, ráadásul veszélybe került a megígért harminc százalékos pedagógus-béremelés

A 460 fős parlamenti alsóház háromötödös többséggel, 276 szavazattal utasíthatja el az elnöki vétót. A jelenlegi kormánykoalíciónak azonban csak egyszerű többsége, 248 mandátuma van.

Ryszard Petru, a Lengyelország 2050 képviselője az X közösségi oldalon azt írta, hogy „az államfői vétót figyelmen kívül kell hagyni".

Az államfő és a parlamenti többség közötti feszültséget kiváltó jogszabály a jelenleg parlamenti munka alatt álló 2024. évi költségvetési törvényt egészíti ki. Magát a költségvetési törvényt a parlament mindkét házának január 29-ig kell megszavaznia és továbbítania az államfőhöz. Ha ez nem történik meg, az elnök jogosult lerövidíteni a parlamenti ciklust.

Míg a lengyel alkotmány értelmében az államfő a kiegészítő törvényt megvétózhatja, a fő költségvetési törvény esetében nincs ilyen jogosultsága. Az utóbbit viszont előzetes alkotmányossági normakontrollra küldheti. Ez idő alatt a kormány az úgynevezett költségvetési provizórium keretei között működik.

Donald Tusk kormányfő szerda délutáni sajtóértekezletén bejelentette: a kormány saját, újabb, az államfőitől eltérő tervezetet készít a kiegészítő költségvetési törvényről. Abba szintén belefoglalják a tanári fizetések emelését. Az államkötvényekből fedezendő 3 milliárd zlotyt viszont, amelyet az eredeti kormánytervezet szerint a közmédiának szántak volna, a gyermekonkológiára irányítják át, a közmédiát pedig a költségvetési tartalékokból fizetik – jelezte Tusk.

A kormányfő bejelentette az új médiatörvény előkészítését is. Annak kapcsán, hogy az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői múlt szerda óta parlamenti ellenőrzés és adatgyűjtés címén ügyeleteket teljesítenek a jelenleg kettős vezetésű PAP hírügynökség és a közszolgálati televízió székházaiban, Tusk bejelentette: a parlament a mentelmi jogtól való megfosztásról szavaz majd mindazok esetében, akik „megszállták az épületeket", és „jogsértésre szánták el magukat".

Bartlomiej Sienkiewicz új kulturális és örökségvédelmi miniszter a múlt héten felmentette a lengyel közmédia (televízió, rádió és PAP hírügynökség) vezérigazgatóit, és újakat nevezett ki helyettük. Az államfő és a PiS törvénysértőnek minősítette a személycsere lebonyolításának módját. A lengyel közmédiát felügyelő, 2016-ban felállított Nemzeti Médiatanács, amelyben többségben vannak a PiS által jelölt tagok, kedden saját igazgatót választott a köztelevízió élére. A PAP leváltott igazgatója eddig nem írta alá lemondását.