Két hónap várakozás után Donald Tusk most már tényleg elfoglalhatja a miniszterelnöki széket. Nem kapott bizalmat a lengyel képviselőházban a 2018 óta hivatalban volt Mateusz Morawiecki miniszterelnök november 27-én alakult új kormánya.

Az október 15-i választás után rögtön tudni lehetett, hogy így lesz, hiába szerezte az addigi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) a legtöbb szavazatot, amire hivatkozva Andrzej Duda köztársasági elnök, maga is korábbi PiS-politikus, Morawieckit bízta meg a kormányalakítással, ez csak 194 mandátumot jelent a 460 fős szejmben.

A hétfő délutáni, hét órás vitát vagy inkább egymás mellett elbeszélést követő bizalmi szavazás igazolta: nem sikerült átcsábítani a Donald Tusk vezette Polgári Koalíció leendő partnereit, köztük a vita során is körüludvarolt Parasztpártot. Morawiecki mindössze 190 szavazatot kapott 266 elutasítással szemben, vagyis a jövendő kormánypártokon kívül a szélsőjobboldali ellenzék 18 képviselője is ellene szavazott. A PiS három képviselője nem volt jelen, köztük a kéthetes kormány külügyminisztere, Szymon Szynkowski vel Sek és Morawiecki kormányon belüli nagy ellenfele, a PiS listáján indult, de a Szuverén Lengyelország pártot vezető Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter.

Pedig a szavazás előtt elhangzott beszédben Morawiecki végig úgy tett, mintha bízna abban, hogy négyéves kormányzás programját ismerteti. Igaz, főleg eddigi 8 éves kormányzásukat méltatta, politikájuk folytatását ígérve, és a 2015 előtti kormányt bírálta, amelynek részvevői most visszatérnek, de reformokat is ígért a közigazgatástól a nyugdíjrendszerig egy sor területen. Továbbá az ország szuverenitásának megvédését a brüsszeli centralizációs törekvésektől, „a hazák Európájának” erősítését. A kormányváltás támogatóit azonban nem tudta meggyőzni, és ezen az eddigi kormánypártok képviselőinek harcias, jövőbeni visszatérést ígérő felszólalásai sem segítettek.

Saját szempontjukból mégis volt értelme a kéthetes időhúzásnak: az átmeneti Morawiecki-kormány nagy pénzeket osztott ki hozzá közel álló szervezeteknek, és több új tisztségviselőt nevezett ki fontos posztokra. Például a Pénzügyi Felügyelet nagyhatalmú vezetőjét, akinek megbízatása november végén járt le, és a PiS öt évre frissen kinevezett emberét az új kormány a hivatal függetlenségét védő szabályok miatt nem tudja leváltani.

A lengyel alkotmány szerint ha a köztársasági elnök által felkért miniszterelnök nem kap bizalmat, akkor maga a szejm választhat kormányfőt. A kinevezés joga ez esetben is az államfőé, de az ilyen jelöltet köteles kinevezni és felesketni. Donald Tuskról várhatóan néhány órán belül dönt a szejm, ahol koalíciós partnereivel kényelmes, 248 mandátumos többsége van.

Ezt a kormányt a 2007 és 2015 közti vezető konzervatív-liberális kormánypárton, mostani nevén a Polgári Koalíción kívül akkori partnere, a Parasztpárt – amely az elmúlt 34 évből 7 évig a szocialisták és 11 évig jobbközép pártok kisebbik koalíciós partnereként részt vett a kormányzásban –, a közben már házelnökké választott Szymon Holownia egykori tévés műsorvezető szintén jobbközép Lengyelország 2050 nevű pártja és az Új Baloldal alkotja.

Az utolsó kétségbeesett kísérlet az volt Tusk kormányra kerülésének megakadályozására, hogy egy abszurd vizsgálóbizottság valódi vizsgálat nélkül, a kormányzása alatti állítólagos orosz befolyásra hivatkozva – két órával azelőtt, hogy az új parlament az egész testületet leváltotta – azt javasolta: Tuskot a nemzetbiztonság védelmében tiltsák el a köztisztségektől.

Ezt azonban Duda elnök se vehette komolyan, pedig a PiS egyik alelnöke azt követelte tőle, hogy ezen a címen tagadja meg a kinevezést. Bár a bizottságról szóló törvényt a nyáron aláírta, most megüzente: akit a szejm megszavaz, azt ki fogja nevezni. Ez nyilván Tusk lesz, aki legkésőbb szerdán esküt tehet. Jogilag csak akkortól lesz miniszterelnök, de így már részt vehet csütörtökön az Európai Tanács ülésén Brüsszelben.