Jichák Hercog szerint a nyugati országok közömbösek Izrael szenvedései iránt.
„Egy ártatlan gyermek elveszett, de most megtalálták és hazaküldték” – írta ki a Twitterre Leo Varadkar ír miniszterelnök (képünkön). Erre reagálva a CNN-nek adott interjújában vasárnap Jichák Hercog izraeli államfő elmondta, hogy egy távoli európai ország vezetője azt írta, hogy a kislány elveszett és Istennek hála most megtalálták. „Nem, uram, nem veszett el, hanem elrabolták a legrosszabb fajta terroristák, akikkel az emberiségnek szembe kellett néznie a második világháború vége óta”.
Az incidenst nevén nem nevezve, ám mégis a történtekre utalva pár órával később Varadkar feltöltött egy dokumentumot a profiljára, amit szerinte az egyébként izraeli-ír kettős állampolgár kislány, Emily Hand hazatérésével kapcsolatban kiadott hivatalos közleménye. Ebben az első bekezdésben valóban az elveszett, megtalált fordulatok szerepelnek, ám a második bekezdésben a kormányfő már egyértelműen fogalmaz, amikor arról ír, hogy a kislányt elragadták az otthonából, majd heteken át fogságban tartották.This is a day of enormous joy and relief for Emily Hand and her family. An innocent child who was lost has now been found and returned, and we breathe a massive sigh of relief. Our prayers have been answered.
— Leo Varadkar (@LeoVaradkar) November 25, 2023
Ezzel azonban még nincs vége a történetnek ugyanis egy sajátos csavart még tartogat a számunkra, Varadkar közleményét ugyanis nem találni sehol. Az ír kormányzati honlapra nem került fel, miközben a miniszterelnök-helyettes témában kiadott szombati közleménye ott van, a neten sem található, ami legalábbis furcsa. Vannak, akik azzal mentegetik Varadkar szóhasználatát, hogy ő valójában az „elveszett és megtaláltatott” fordulatot használta, ami azért van rendben, mert ez egy bibliai utalás. Igen ám, csakhogy a kérdéses rész a tékozló fiú történetében (Lukács 15:32) található, aki önhibájából vész el, tehát ha kitartunk ezen interpretáció mellett, akkor végső soron oda lyukadunk ki, hogy Emily Hand tehet róla, hogy a Hamász fogságába került, ez pedig nem hangzik túl jól.
Érdemes azt is megemlíteni, hogy az ír-izraeli viszonyt lassan félszáz éve a feszült kifejezéssel lehet a legtalálóbban leírni. Ennek egyfelől ideológiai okai vannak és az IRA-PFSZ szövetséghez vezetnek vissza, másfelől pedig katonai okai, mivel a libanoni polgárháború idején egy Izrael által támogatott milícia rajtaütésében vesztette életét egy ott szolgálatot teljesítő ír békefenntartó katona. Innentől pedig Dublin hivatalosan is kritikus álláspontot foglalt el a zsidó állammal szemben, ez egészen odáig ment, hogy 2009-ben a legrégebbi ír párt, az IRA politikai szárnyának is tekintett Sinn Féin vezetője, Gerry Adams a Hamász gázai miniszterelnökével, Iszmáíl Hanijével is hajlandó volt találkozni.
Ennek a szembenállásnak a mostani konfliktus alatt is láttuk már jeleit, a szigetország államfője, Michael Higgins például határozottan bírálta Izraelnek a Gázai övezetben alkalmazott harcmodorát és az ország vezetését azzal vádolta, hogy lábbal tiporják a hadviselésre vonatkozó nemzetközi törvényeket, mire válaszképpen Izrael dublini nagykövete azzal vágott vissza, hogy a Hamász földalatti alagúthálózatának kiépítését az írek finanszírozták – utalva arra, hogy az írek évi 10 millió eurónyi segélyt adnak a palesztinoknak humanitárius célra.