Több lehetséges titkos temetkezési helyet találtak az új-dél-walesi Kinchela Aboriginal Boys' Training Home területén, amely az úgynevezett ellopott nemzedékek idején az erőszakról és a visszaélésekről volt hírhedt.
A Kinchela Aboriginal Boys' Training Home egy 1924 és 1970 között működő intézmény volt az ausztráliai Új-Dél-Walesben. Egyike volt azon intézményeknek, amelyeket az "ellopott nemzedékek" (Stolen Generations) korszakában hoztak létre, az ausztrál történelem azon időszakában, amikor az őslakos gyermekeket a kormányhatóságok erőszakkal távolították el családjaiktól és közösségeiktől.
A Kinchela Boys' Home-ot az Aborigines Protection Board, későbbi nevén Aborigines Welfare Board működtette, amely az ausztrál őslakosokkal kapcsolatos politikák végrehajtásáért felelős kormányzati ügynökség volt. A Kinchelához hasonló intézmények elsődleges célja az volt, hogy az őslakos gyermekeket asszimilálják az európai-ausztrál társadalomba azáltal, hogy az őslakosok kulturális identitását eltörölték, és nyugati értékekkel és normákkal helyettesítették. Az általában 5 és 15 év közötti őslakos fiúkat elvették családjuktól, és a Kinchelában és hasonló intézményekben helyezték el őket. Ezek a gyerekek gyakran kemény és bántalmazó körülményekkel szembesültek.
Az ausztráliai Guardian legfrissebb cikke szerint az egykori intézmény területén a talajradaros (GPR) vizsgálatok legalább kilenc gyanús helyet azonosítottak, amelyek sírokat tartalmazhatnak. A kormány hat hónappal ezelőtt kapott egy jelentést a felfedezésről, amely "kiemelt fontosságú anomáliákat" tárt fel a talajban, amelyek emberi temetkezésre utalnak. További vizsgálatot javasolnak, beleértve a fizikai kutatást és az esetleges ásatásokat.
A túlélőket képviselő Kinchela Boys' Home Aboriginal Corporation (KBHAC) sürgeti mind az állami, mind a szövetségi kormányt, hogy finanszírozza a terület alapos átvizsgálását. A túlélők régóta állítják, hogy az aborigin fiúk az otthonban durva bánásmód vagy akár bűntény következtében haltak meg.
A túlélők felidézik az embertelen körülményeket, többek között azt, hogy a nevük helyett számokkal emlegették őket, súlyos büntetéseket szabtak ki rájuk, például fákhoz láncolták őket, és a személyzet tagjai szexuálisan zaklatták őket. A túlélők csalódottak amiatt, hogy a kormány nem reagált a helyszín további feltárására irányuló kéréseikre.