Mégsem vizsgálja a lengyel parlament, hogy orosz befolyás alatt álltak-e a mostani ellenzéki vezetők. Ezt a szejm igazságügyi bizottságának kormánypárti elnöke jelentette be a PAP hírügynökségnek. Úgymond „kifutottak az időből”.
Ahogyan azt július végén megjelent cikkünkben valószínűsítettük, a lengyel kormány kihátrált az ellenzék vezetőit, különösen Donald Tusk volt miniszterelnököt az októberi választás előtt ellehetetleníteni próbáló törvény mögül. Ez egy különleges hatáskörű, sok szakértő szerint eleve alkotmányellenes vizsgálóbizottság felállítása lett volna, azzal a céllal, hogy a kampányba illő nyílt politikai vita helyett egy nem független, de bíróságra hasonlító testületben marasztalják el a 2007 és 2015 közti kormányokat az Oroszországgal – a Krím megszállása és a kelet-ukrajnai elszakadási törekvések kirobbantása előtt – folytatott folytatott politikai és energiahordozó-beszerzési együttműködésért.
Csakhogy felmerült: ha a jó szónokként ismert Tusk megjelenne a bizottság előtt, könnyen lehet, hogy ő jönne ki jól az összecsapásból. Emellett sajtóértesülések szerint amúgy sem tolakodtak a jelentkezők a vizsgálóbizottsági tagságért. Így a több hónapos intenzív törvényhozási munka után, amelynek során Andrzej Duda köztársasági elnök javaslatára pár nappal a kihirdetés után rögtön módosították a jogszabályt, most hirtelen kiderült: egyelőre az egészből nem lesz semmi.
Marek Ast képviselő, a szejm igazságügyi bizottságának kormánypárti elnöke pénteken ezt azzal magyarázta, hogy már nem lett volna idő a testület érdemi munkájára az október 15-i választások előtt. De hangsúlyozta, hogy az orosz befolyás vizsgálatára nagyonis szükség van, és ezt az új parlament bizonyára megteszi majd. Csakhogy ha a most támadott ellenzék nyeri meg a választást, ami nem lehetetlen, akkor az új többségnek nyilván első dolgai közé fog tartozni, hogy hatályon kívül helyezze az egész törvényt. Ha viszont az ellenzék bukik, és a jelenlegi kormánypártok maradhatnak hatalmon, akkor kérdés, hogy lesz-e még értelme 10-15 éves ügyeket vizsgálni.
Csakhogy felmerült: ha a jó szónokként ismert Tusk megjelenne a bizottság előtt, könnyen lehet, hogy ő jönne ki jól az összecsapásból. Emellett sajtóértesülések szerint amúgy sem tolakodtak a jelentkezők a vizsgálóbizottsági tagságért. Így a több hónapos intenzív törvényhozási munka után, amelynek során Andrzej Duda köztársasági elnök javaslatára pár nappal a kihirdetés után rögtön módosították a jogszabályt, most hirtelen kiderült: egyelőre az egészből nem lesz semmi.
Marek Ast képviselő, a szejm igazságügyi bizottságának kormánypárti elnöke pénteken ezt azzal magyarázta, hogy már nem lett volna idő a testület érdemi munkájára az október 15-i választások előtt. De hangsúlyozta, hogy az orosz befolyás vizsgálatára nagyonis szükség van, és ezt az új parlament bizonyára megteszi majd. Csakhogy ha a most támadott ellenzék nyeri meg a választást, ami nem lehetetlen, akkor az új többségnek nyilván első dolgai közé fog tartozni, hogy hatályon kívül helyezze az egész törvényt. Ha viszont az ellenzék bukik, és a jelenlegi kormánypártok maradhatnak hatalmon, akkor kérdés, hogy lesz-e még értelme 10-15 éves ügyeket vizsgálni.