Kína továbbra is támogatásáról biztosította Oroszországot és Vlagyimir Putyint, aki 23 éves uralmának legsúlyosabb válságával kellett, hogy szembenézzen a hétvége folyamán – írja a CNN. Peking kiállása nem meglepő, mivel Hszi Csin-ping az USA elleni fellépésben és az egypólusú világrend felszámolásában is fontos partnerként tekint Putyinra.

Egy nappal azután, hogy a Wagner zsoldosai visszafordultak a Moszkva felé tartó menetelésükről, véget vetve a Jevgenyij Prigozsin nevével fémjelzett rövid és kaotikus felkelésnek, Peking közzétette első kommentárját arról, amit Putyin „fegyveres lázadásnak” nevezett.

„Ez Oroszország belügye” – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője egy szűkszavú nyilatkozatban, amelyet vasárnap késő este tettek közzé az interneten. „Oroszország baráti szomszédjaként és az új korszak átfogó stratégiai koordinációs partnereként Kína támogatja Oroszországot a nemzeti stabilitás fenntartásában, valamint a fejlődés és a jólét elérésében” – állt a közleményben.

Peking gondosan kidolgozott nyilvános állásfoglalása jóval azután hangzott el, hogy a rövid lázadás véget ért, miután Prigozsin szombaton beleegyezett, hogy visszavonja csapatait a Kremllel kötött egyezség keretében és Belaruszba vonul száműzetésbe.

A Prigozsin-puccsot követően történt azonban más is, még vasárnap Pekingbe repült Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes, hogy megerősítse a két ország közötti partnerséget és politikai bizalmat. Ezt persze diplomatáról magyarra úgy fordítják, hogy a puccsot követően Rugyenko diplomáciai támogatást kért Kínától, amit láthatóan meg is kapott.

Csin Kang kínai külügyminiszter és Rugyenko „a kínai-orosz kapcsolatokról, valamint a közös érdekű nemzetközi és regionális kérdésekről” cseréltek eszmét – közölte a kínai külügyminisztérium a honlapján közzétett egysoros közleményben, amelyhez egy fotó is társult, amelyen a páros mosolyogva sétál egymás mellett.

Az orosz külügyi tárca közölte, hogy Rugyenko „tervezett tárgyalásokat” folytatott Ma Csao-hszü külügyminiszter-helyettessel is.

„A kínai fél támogatását fejezte ki az Oroszországi Föderáció vezetésének az országban a június 24-i eseményekkel összefüggésben kialakult helyzet stabilizálására irányuló erőfeszítései iránt, és megerősítette, hogy érdekelt Oroszország egységének megerősítésében és további prosperitásában” – áll az orosz minisztérium közleményében.

A kínai változatban Ma elmondta Rugyenkónak, hogy Hszi és Putyin vezetése alatt folyamatosan nőtt a kölcsönös politikai bizalom és együttműködés Kína és Oroszország között.

„A bonyolult és zord nemzetközi helyzetben követni kell a két vezető által elért fontos konszenzust, időben kommunikálni kell, biztosítani kell a két ország közötti stabil és hosszú távú kapcsolatot, és meg kell védeni mindkét fél közös érdekeit” – idézték Ma szavait.

Hszi Csin-ping szoros személyes kapcsolatot alakított ki Putyinnal, mivel közösen próbálnak kihívást intézni az USA vezette globális rend ellen. A két autokrata vezető 2022 februárjában, nem sokkal azelőtt, hogy Putyin elindította Ukrajna elleni háborúját, „határok nélküli” barátságot kötött egymással.

Hszi Csin-Ping és Putyin a csúcson: közösen írják át a globális erőviszonyokat

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a téli olimpiához időzített újabb találkozóval pecsételte meg Oroszország és Kína egyre szorosabb együttműködését, amiben felcserélődtek a hét évtizeddel ezelőtti szerepek. A két országot összeköti az USA elleni szövetség érdeke, de óvatossá teszi az egymással szemben fennmaradt távolságtartás.

A semlegességre vonatkozó állításai ellenére Kína nem volt hajlandó elítélni az orosz inváziót, ehelyett biztosította azt a diplomáciai és gazdasági támogatást, amire a Nyugattól elszigetelődő Moszkvának nagyon is szüksége volt.

Márciusban Hszi Oroszországba látogatott, ahol konkrétumok nélkül ugyan, de mégis megerősítették a két ország közötti közeledés tényét. „Jelenleg olyan változások zajlanak, amilyeneket 100 éve nem láttunk, és mi vagyunk azok, akik ezeket a változásokat együtt végre hajtjuk” – mondta Hszi Putyinnak, amikor a Kreml ajtajánál búcsút vettek egymástól.

Ugyanakkor Ven-ti Szung, az Ausztrál Nemzeti Egyetem Tajvani Tanulmányok Programjának politológusa szerint a Wagner-lázadás „ellentmond annak a narratívának, amely szerint Putyin erős vezető, aki élvezi népe teljes támogatását, és hosszú távon képes jelen lenni, mint Kína globális partnere”. Szung egyértelműen kijelentette, hogy „ha Putyin uralma instabil, akkor őt támogatni rossz üzlet.”

Putyin pozícióinak megrendülése a legkardcsörtetőbb, legnacionalistább kínai tudósok és hírkommentátorok figyelmét sem kerülte el.

„Bár Oroszország rémálma tegnap átmenetileg véget ért, ez az incidens mindenképpen árt Oroszországnak és Putyin megítélésének” – írta vasárnap Jin Canrong, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora a Weibo-n, ahol a Wagner-lázadás volt a hétvége egyik top trending témája.

Az egyébként heves amerikaellenes érzelmeiről ismert Jin szürreálisnak nevezte az események gyors fordulatát és azt is jelezte, hogy szerinte nagyon veszélyes egy állam számára, ha tőle független katonai csoportok fenntartását támogatja.

A Twitteren szombaton, mielőtt Prigozsin visszarendelte csapatait, Hu Hszidzsin, a nacionalista Global Times korábbi szerkesztője azt írta, hogy a „fegyveres lázadás miatt az orosz politikai helyzet kritikus pontra jutott”.

„Kimenetelétől függetlenül Oroszország már nem lehet többé ugyanaz az ország, ami a lázadás előtt volt” – írta a később törölt tweetben.