Az ukrán atomenergia-ügynökség közölte, hogy biztonsági óvintézkedésként "hideg leállásba" helyezte Európa legnagyobb atomerőművének utolsó működő reaktorát is a Nova Kahovka-i gát összeomlásából eredő árvíz miatt.

Norvég földrengéskutatók adataiból arra lehet következteni, hogy az oroszok robbantották fel a Nova Kahovka-i gátat

A norvég tudósok által mért szeizmikus mozgásról Rácz András Oroszország-szakértő posztolt. Azt írta, mivel nincs „olyan ukrán tüzérségi rendszer, ami ilyen szeizmikus eltérést tudna kiváltani", az oroszoknak kellett felrobbantaniuk a víztározót.

Az orosz erők által megszállt zaporizzsjai erőmű hat reaktora közül öt már régebb óta “hideg leállásban” van. Az Energoatom ukrán nukleáris ügynökség közölte, hogy "nincs közvetlen veszély" a zaporizzsjai erőműre a Dnyeper folyónál lejjebb fekvő gát átszakadása miatt.

A dnyeperi árvízzel Putyin azt ismételte meg, amivel Sztálin kudarcot vallott

Háborúk idején régebben gyakran folyamodtak a gátak felrobbantásához, de a brutális módszer sokszor visszafelé sült el. Kis árasztáshistória iszaptengerrel, a legrosszabbkor befagyott víztükörrel és ugráló bombákkal.

Ugyanakkor a gátszakadás után több ezer embernek kellett menekülnie az áradások elől, és a létesítmény hűtését segítő víztározó vízszintje is jelentősen csökkent.

Fülke: Gátrobbantás Ukrajnában - Az atomkatasztrófa előszobája, vagy „csak" háborús bűn?

Bizonyíték egyelőre nincs, de minden jel arra mutat, hogy az oroszoknak jóval több érdekük fűződik a Dnyeper gátjának felrobbantásához, amely miatt tízezrek otthona került víz alá. Közéleti podcastunkban megnéztük, mi lehet a katonai következménye az „elkeseredett" lépésből fakadó tragédiának és kell-e tartanunk az atomkatasztrófától, valamint megvizsgáltuk, hogy halad az ukrán ellentámadás és mi várható a háború második nyarán.

A telephely erőművi blokkjai tavaly szeptember óta nem működnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője a következő napokban Ukrajnába látogat.