Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Továbbra is feszült a helyzet a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban, ahol hétfőn véres zavargás tört ki az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezése miatt tüntető szerbek és a KFOR-erők között. A helyi szerbek a magyar békefenntartókat vádolják az összecsapások kirobbantásával, így Zvecsanban annak ellenére sem jó magyarnak lenni, hogy az Orbán-kormány igazi jó barátnak és szövetségesnek tartja Szerbiát és a szerbeket.
A maga magyarjai kezdték az egészet. Rátámadtak a békés tüntetőkre
– mondta a HVG tudósítójának a zvecsani polgármesteri hivatal közelében egy szerb férfi, aki néhány tucat társával szerda este is fakasszemet nézett a hétfői zavargások helyszínére vezényelt KFOR-erőkkel. Az el sem kezdődött vitát ezzel le is zárta, és nem reagált arra a közbevetésre, hogy a hétfői videókból kiderült, a „puszta kézzel” érkezett tüntetők korántsem voltak annyira békések: a reggeli órákban is kövekkel és üvegekkel dobálták a békefenntartókat, és amikor délután elszabadult a pokol, előkerültek a Molotov-koktélok, a házilag készült bombák és a könnygázgránátok is.
A helyszínen tartózkodó koszovói albán újságírók is tudták, hogy a magyarok most nem túl népszerűek a szerbek körében, és azt javasolták, hogy a szerbek és albánok között megosztott Koszovszka Mitrovica albán oldalán keressünk szállodát. „Most a pristinai albán autók után a magyar kocsik állnak a második helyen a megtámadandó járművek listáján” – magyarázták.
Bekeményített a KFOR
Giorgia Meloni a több mint húsz magyar és 11 olasz KFOR-katona sérülését okozó hétfői összetűzés után azt mondta, a NATO nem tűr el több ilyen támadást. A KFOR intézkedett is: a polgármesteri hivatal környékét lezárták az autók előtt, szögesdróttal megerősített korlátokat vontak az épület előtti területre, és több száz felfegyverzett békefenntartó szállta meg a környéket. A szerbek szerdán nem is próbálkoztak a kordon áttörésével, a több ezer összegyűlt tiltakozó ezúttal valóban békésen vonult fel délelőtt az egyik főutcán, és a gyűlés végén kifeszítettek egy 250 méter hosszú szerb zászlót. Szerb trikolórból több ezer látható a szerb többségű vidéken: az utak mentén és a házakon is számtalan lobogó leng, s több helyen kiírták hatalmas betűkkel:
Koszovó Szerbia.
A KFOR-jelenléttel kikényszerített nyugalom azonban csak látszólagos. Az albánokban és a szerbekben is forr az indulat, s bármikor kirobbanhatnak összetűzések a két nemzet tagjai között. A szerbek csütörtök reggel újabb felvonulást tartanak, a koszovói albánok pedig a Koszovszka Mitrovicát kettéválasztó Ibar-folyó legnagyobb hídjára jelentettek be délre egy felvonulást.
A média hatalma
Közben a szerb és az albán médiumok is tüzelik ez embereket. A szerb lapok arról írnak, hogy a KFOR-katonák és a siptárok – ez az albánok szerbek közötti gúnyneve – „legázolták” a békés szerb tüntetőket, a koszovói rendőrség rohamegységeinek a tagjai pedig szerintük géppisztollyal lőttek a szerbekre. Míg a belgrádi média szerint a szerbek ártatlanok, egészen más képet festenek a hétfői eseményekről a koszovói albán médiumok. Ott fasiszta szerb hordákról lehet olvasni, amelyek tagjai rárohantak a KFOR-katonákra, és a békefenntartók kénytelenek voltak erővel fellépni saját életük védelme érdekében. Albin Kurti koszovói miniszterelnök pedig arról beszélt, hogy a szerb vandálokat abból a Szerbiából biztatták, amely Vlagyimir Putyin orosz államfő legfőbb szövetségesének tekinthető.
A nem minden alap nélküli „putyinozás” már régi eleme a pristinai nyilatkozatoknak, az albánok soha vissza nem térő alkalmat látnak abban, hogy a szerb–orosz szövetség felemlegetésével rontsák Szerbia nemzetközi megítélését.
Parázs a hamu alatt
Míg a szembeötlő KFOR-jelenléttel ideig-óráig meg lehet fékezni az indulatokat, a fő probléma megoldatlan marad. Az albánok nem hajlandóak visszavonni azt a döntést, amellyel kinevezték a szerb többségű városok albán nemzetiségű polgármestereit, akik úgy nyerték el posztjukat, hogy a szerbek bojkottálták az áprilisi önkormányzati választást, így a városvezetők a választásra jogosultak 3-4 százalékának a támogatását tudhatják maguk mögött. A másik vitatéma pedig az, hogy miután a szerb rendőrök tavaly decemberben egy emberként kiléptek a rendőrségtől – amiatt tiltakozva, hogy Pristina nem engedélyezte a Szerb Önkormányzatok Szövetségének a létrehozását – a helyüket albánok vették át, s úgy tűnik, hogy ha a szerbek véget is vetnének a bojkottnak, az albán hatóságok már nem fognak kivonulni a szerb többségű településekről.
A HVG-nek név nélkül nyilatkozó diplomaták azt hangsúlyozzák, Albin Kurti most akarja befejezni azt az 1999-es háborút, amellyel megteremtették az egykori dél-szerbiai tartomány függetlenségének az esélyét. 1999-ben, amikor a NATO légiháborút indított Szerbia ellen annyit sikerült elérni, hogy a szerb rendőrséget és katonaságot kivonták Koszovó területének mintegy 80 százalékáról. „Most az a feladat, hogy Koszovó teljes területére kiterjesszék a pristinai kormány hatalmát” – mondta a diplomata.
Bel- és külpolitikai válság
Úgy tűnik, hogy Albin Kurti egyelőre annak ellenére sem hajlandó visszakozni, hogy bel- és külföldi támogatói is kezdenek elfordulni tőle. A fő szövetségesnek számító, ám a polgármesterek kinevezésének erőltetését súlyos hibának nevező USA már szankciókat hozott Koszovó ellen. Koszovó nem vehet részt a következő európai NATO-hadgyakorlaton, és az amerikaiak közölték a pristinai vezetőkkel, hogy jelenleg „nem támogatják lelkesen” az ország EU-s és NATO-integrációját sem. A kormányfő belföldi partnerei is elégedetlenkednek. Ők éppen azt róják fel Kurtinak, hogy sikerült szembe fordítani Pristinával az USA-t, így Koszovó érdekérvényesítő ereje jelentősen lecsökkent.
