Andrzej Duda lengyel elnök (képünkön) az Alkotmánybírósághoz küldte a jogszabályt, amelytől pedig a kormány azt várta, hogy az Európai Bizottság végre elkezdi a Helyreállítási Alap pénzeinek kifizetését.

Az államfő péntek este tévébeszédben jelentette be: nem politikai vétót emelt, amelynek elutasítására a kormánypártoknak nincs elegendő parlamenti többségük – vagyis nem vállalta, hogy az ország miatta ne kapjon meg 35 milliárd eurót –, de mivel ő az alkotmányosság őre, kötelessége az Alkotmánybíróság véleményét kérni. Reméli, hogy ott gyorsan döntenek.

A vita tárgya az igazságszolgáltatás függetlensége, közelebbről pedig az, hogy milyen szerv döntsön a bírák fegyelmi ügyeiről. A kormány belső ellenzékeként működő Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által befolyásolt „fegyelmi kamara” ugyanis ítéletek tartalma és indoklása miat is elkezdett bírákat felelősségre vonni.

A pénz megszerzése érdekében született 2022 végén az a javaslat, hogy a hatáskört adják át az önálló és tekintélyes Legfelső Közigazgatási Bíróságnak. A baj csak az, hogy ez nem fér bele a közigazgatási bíróságok alkotmányban meghatározott feladatkörébe (az alkotmány módosításához pedig nincs meg a többség), továbbá nem oldja meg az alapproblémát, hogy a bírói – köztük a közigazgatási bírói – kinevezésekre egy politikai alapon megválasztott testület tesz javaslatot az államfőnek.

Január közepén a szejm úgy tudta elfogadni a törvényt, hogy az ellenzék nagy része tartózkodott a szavazástól, mert szintén nem vállalta az uniós pénz „megfúrását”. Ez egyébként olyan viszályt váltott ki a tartózkodást választó legnagyobb ellenzéki párt, a Donald Tusk vezette Polgári Platform és a 2020-ban tulajdonképpen vele szemben létrejött, a szejmben ellenszavazatot leadó Lengyelország 2050 nevű szintén ellenzéki csoport között, hogy valószínűleg lehetetlenné vált a tervezett közös indulásuk a 2023 őszi választáson.

Az ellenzéki többségű szenátus megpróbált javítani a törvényen, de javaslatait a szejm elutasította, így már csak a köztársasági elnök aláírása volt hátra. Ő egyebek közt azért vállalta most a konfliktust az őt 2015-ben és 2020-ban jelölő kormánypárttal, mert megsértődött, amiért nem kérdezték meg a törvényjavaslat benyújtása előtt, továbbá mert a bírák pártatlanságának vizsgálatát lehetővé tevő pont alapján kétségbe lehetne vonni az általa aláírt kinevezéseket. Emellett, mint többször, például egy független amerikai TV-társaság elűzéséről szóló törvény 2021-es megvétózásakor kiderült, igyekszik megszabadulni attól, hogy Jaroslaw Kaczynski pártelnök bábjának tartsák. Végülis második ciklusa lejártakor, 2025-ben még csak 53 éves lesz, és nem szeretne eltűnni a közéletből.

A sokak által vitatott legitimitású, függetlennek nemigen tartott Alkotmánybíróság nehéz helyzetbe került. Nem csak azért, mert az államfőt ritkán utasítják el, hanem mert elnöknője Kaczynski bizalmasa, akit a pártelnök bizonyára sürget majd, hogy minősítsék alkotmányosnak a törvényt, hadd jöjjön a pénz. Ziobro viszont, akinek egyik legfontosabb munkatársa nemrég lett alkotmánybíró, az ellenzékkel szokatlanul – bár eltérő okokból – egyetértve a megsemmisítést követeli. Az eredményt nem lehet megjósolni.