Világ MTI 2022. december. 29. 16:52

Újranyitották a legforgalmasabb szerb-koszovói határátkelőt

Koszovó röviddel azután engedélyezte a forgalom újraindítását a merdarei átkelőhelyen, hogy bejelentették a koszovói szerbek által felépített barikádok lebontását.

Újraindult a forgalom csütörtökön a szerb-koszovói határ legnagyobb, medarei átkelőhelyén. A koszovói hatóságok néhány órával azután nyitották meg az átkelőt, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök bejelentette a koszovói szerbek által felépített barikádok lebontását. Az úttorlaszok jelentős része csütörtök délelőtt még a helyén volt, így a többi határátkelő továbbra is zárva van, de a torlaszok eltávolítása megkezdődött.

A Koszovó északi részén élő szerb kisebbség december 10. óta tiltakozott a határátkelőkhöz vezető utak elzárásával a koszovói kormány azon bejelentése miatt, hogy a koszovói rendőrség letartóztatta egy volt szerb tagját. A volt rendőr a hatóságok szerint választási tisztségviselőkre támadt, mondván: le akarják cserélni a függetlenség kikiáltása előtti szerb rendszámokat, amit a koszovói szerbek nem hajlandóak végrehajtani.

Az utóbbi napokban az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt nyomást gyakorolt a két országra annak érdekében, hogy csökkenjen a szerb hadsereg készültségbe helyezése óta kialakult feszültség, ami a tervezett rendszámtáblacsere miatt alakult ki.

Koszovó északi részén mintegy 50 ezer szerb él, akik nem ismerik el a pristinai kormányt, és továbbra is Belgrádot tartják fővárosuknak. A többségében albánok lakta Koszovó 1998-ig Szerbia egyik tartománya volt, majd a függetlenségének kikiáltása után kirobbant háború után 1999-ben vált független állammá.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.