Az Egyesült Államok szerint Oroszország stratégiát váltva Kelet- és Dél-Ukrajnára összpontosítja katonai erőit – közölte hétfőn Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó Washingtonban.

Sullivan szerint az orosz katonai vezetés az eddigi katonai kudarcok tükrében átdolgozza célkitűzéseit. „Oroszország átcsoportosítja haderejét, hogy támadó műveleteit Kelet- és Dél-Ukrajna térségeire összpontosíthassa” – mondta. Moszkva aztán az új stratégia keretében elért minden taktikai sikerrel hadművelete előrehaladását propagálhatja és elbagatelizálhatja korábbi kudarcait - tette hozzá.

Mindemellett Oroszország arra készülhet, hogy katonák tízezreit, további több tucat zászlóaljat csoportosítson át a frontvonalra – mondta az amerikai tisztségviselő. Hozzáfűzte, hogy az új offenzívával párhuzamosan Oroszország valószínűleg folytatja Ukrajna más térségeinek bombázását terrort keltve, illetve katonai és gazdasági károkat okozva.

Sullivan felhívta a figyelmet arra, hogy a háború ezen fázisa hónapokat, vagy akár még több időt is igénybe vehet.

John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján egyértelműen az orosz csapatokat vádolta a Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsában történt vérengzés elkövetésével. Az orosz csapatok távozása után a helyi hatóságok beszámolói szerint több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak a településen.

„Úgy vélem, elég világos nemcsak nekünk, de a világ számára is, hogy orosz csapatok felelősek a bucsai atrocitásokért” – mondta Kirby. Hozzátette, hogy egyelőre nem tudják pontosan megmondani, mely alakulatok, vagy esetleg csecsen csapatok voltak-e az elkövetők. „Mindazonáltal nem vitatjuk, hogy ez az atrocitás megtörtént, mégpedig az oroszok keze által” – jelentette ki.

Vaszilij Nyebenzja hétfőn a világszervezet székházában tartott sajtókonferenciáján megrendezett provokációnak nevezte az állítólagos vérengzést.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete bukaresti látogatásán kijelentette, hogy a Bucsában történtek nyomán Washington fel fogja kérni az ENSZ Közgyűlését, hogy függessze fel Oroszország tagságát a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában. „Oroszország résztvétele az Emberi Jogi Tanácsban egy bohózat. És nem is helyénvaló, ezért, úgy gondoljuk, itt az ideje, hogy az ENSZ Közgyűlése eltávolítsa őket” – fogalmazott az amerikai diplomata. Az ENSZ Közgyűlése kétharmados többséggel függesztheti fel egy tagállam tagságát, ha az ismételten, súlyos mértékben és rendszeresen megsérti az emberi jogokat.

Olekszandr Szenkevics, a dél-ukrajnai Mikolajiv polgármestere hétfőn este arról számolt be, hogy a város elleni tüzérségi csapásban tízen vesztették életüket, köztük egy gyerek is volt, és negyvenhatan megsebesültek.

Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője hétfőn ismételten fegyverletételre szólította Mariupol ukrán védőit. Mint mondta, az ukrán kormányerők és a külföldi zsoldosok biztonságosan elhagyhatják a várost kedden reggel a humanitárius folyosón keresztül. „Akik leteszik a fegyvert, megőrizhetik az életüket” – mondta. Hozzátette: kedden újabb próbálkozást tesznek a civilek és külföldi állampolgárok evakuálására az ostromlott városból. Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes este arról számolt be, hogy Mariupolból 3376 civilt sikerült kimenekíteni.

Orosz közlések szerint a kelet-ukrajnai Luhanszk régiójának 90 százaléka már ellenőrzésük alá került.

Irina Venediktova ukrán főügyész arról számolt be, hogy több mint hétezer bejelentést kaptak állítólagos orosz háborús bűncselekményekről Kijev térségében az orosz csapatok elvonulása nyomán. Az UNIAN ukrán hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a legtöbb áldozat Borodjanka településen lehet. Az ukrán főügyészség egyébként arról is hírt adott, hogy Bucsában további öt, megkínzott és megkötözött férfi holttestére bukkantak egy pincében. A közlés szerint fegyvertelen civilekről van szó, akiket orosz katonák gyilkoltak meg.

Hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy a háborús felek közléseit nem lehetett független forrásból ellenőrizni.