Világ MTI 2021. augusztus. 14. 19:56

Ausztria folytatja az afgánok kitoloncolását

Ausztria kitart az országban tartózkodó, menekültstátusszal nem rendelkező afgánok kitoloncolása mellett, és nem csatlakozik azokhoz a nyugati országokhoz, amelyek az afganisztáni helyzet, illetve a tálibok előrenyomulása miatt a kitoloncolás felfüggesztése mellett döntöttek. Ezt Karl Nehammer konzervatív néppárti (ÖVP) belügyminiszter jelentette be szombaton Bécsben.

Tálib hatalomátvétel Afganisztánban
Friss cikkek a témában

A miniszter szavai szerint felettébb egyszerű általános kitoloncolási stopot követelni, eközben figyelmen kívül hagyni a várható menekültáradatot.
"Akinek védelemre van szüksége, annak ezt lehetőség szerint a származási országban kell biztosítani" - fogalmazott Nehammer, aki annak a nézetnek adott hangot, hogy a kitoloncolás általános leállítása ösztönzi az illegális migrációt, az embercsempészek tevékenységét, ezáltal pedig a szervezett bűnözést.
Nehammer emlékeztetett arra, hogy Ausztriában kizárólag fiatal afgánok folyamodtak menekültstátuszért. "Belügyminiszterként mindenekelőtt az Ausztriában élő emberekért kell vállalnom a felelősséget" - hangoztatta a politikus, aki szerint ez mindenekelőtt a szociális béke és a jóléti állam tartós vádelmét jelenti.
Az elmúlt napokban Németország, Hollandia és Franciaország is felfüggesztette a kitoloncolásokat Afganisztánba az ottani romló biztonsági helyzet miatt.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.