Világ hvg.hu 2020. november. 28. 11:00

Így forgatja fel Afrika szarvát egy Nobel-békedíjas

Egyetlen fontos ígéretét sem sikerült betartania Abiy Ahmed etiópiai miniszterelnöknek: a gazdaság – részben a koronavírus-járvány miatt – pang, a 110 milliós országban élő etnikai csoportok közötti béke nem állt helyre, és a demokratizálási folyamat is megrekedt. A kormányfő most a Tigré tartomány elleni katonai akcióval igyekszik megmutatni, ő az úr az országban, ám politikája az egész térséget destabilizálhatja.

Mintha kicserélték volna Abiy Ahmedet, Etiópia miniszterelnökét: amikor a politikus 2018-ban hatalomra került, kiengedte a politikai foglyokat, visszaengedte az országba a külföldre kényszerített ellenzékieket, részt vett a szomszédos Eritreával folytatott ellenségeskedések lezárásában és közreműködött az Afrika szarvának is nevezett északkeleti régióban – Szudánban, Dél-Szudánban, Kenyában és Szomáliában – dúló konfliktusok rendezését célzó erőfeszítésekben. Emiatt 2019-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

Abiy Ahmed

Az utóbbi hónapokban viszont arról érkeznek hírek az országból, hogy ismét elkezdték őrizetbe venni az ellenzékieket, a biztonsági erők tagjai pedig több száz embert öltek meg a különféle etnikai csoportokhoz tartozó felkelők elleni támadásokban. Sorra kerültek a médiumok is: őrizetbe vettek több újságírót és korlátozták az internetelérést. Az oromo nemzetiségű kormányfőnek közben meggyűlt a baja saját etnikai csoportjával, legfőbb vetélytársa, az ugyancsak oromo Dzsavar Mohamed terrorizmus vádjával börtönbe került.

A pálfordulás komolyságát az is mutatja, hogy a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság a november közepén – meglehetősen szokatlan módon – megszólalt, és hangsúlyozta: figyeli a térségben zajló eseményeket és nagyon aggódik a válság kiéleződése miatt.

A legsúlyosabb helyzet az ország északi részén lévő Tigré szövetségi államban alakult ki, ahol az ország összlakosságának hat százalékát alkotó, ám hagyományosan komoly politikai befolyást élvező tigrék nyíltan szembeszegültek a központi hatalommal. Annak ellenére megrendezték például az őszi választásokat, hogy a kormány – a koronavírus-járványra hivatkozva – elhalasztotta a szavazást, november elején pedig a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) elfoglalt egy fontos katonai támaszpontot, és jelentős mennyiségű fegyvert, köztük rakétákat is zsákmányolt. A TPLF szerint az akció elkerülhetetlen volt: a központi kormány felfüggesztette a Tigrének járó központi költségvetési pénzek átutalását, és a helyiek szerint a támaszponton támadást készítettek elő a tigréi milíciák ellen.

Elutasított ultimátum

A centralizációt akaró Abiy Ahmed – aki 2018-as hatalomra kerülésekor kiszorította az országos vezetésből a tigréket – katonai akcióval válaszolt, és most, miután a TPLF elutasította a fegyverletételre adott ultimátumot, bejelentette, a hadsereg, amely már behatolt a régióba, megindítja a döntő offenzívát Tigré fővárosa, Mekele ellen. Bár a hivatalos közlemények szerint a TPLF fegyveresei száz számra adják meg magukat, a helyiek azt állítják, életük árán is megvédelmezik autonómiájukat. Bár a kormányhadsereg jobban fel van fegyverezve, mint a TPLF – a légi fölény egyértelműen a katonaságé – a tigrék tapasztalt harcosok és állítólag legalább kétszázezer embert harcba tudnak küldeni. A kormányerők helyzetét rontja, hogy a katonaság soraiban is sok tigré található, és ők aligha lesznek hajlandóak harcolni saját nemzetük ellen. Így biztosra vehető, hogy a harcoknak sok halottja lesz, és az eddigi tapasztalatok alapján az is félő, hogy a polgári személyek között is sok lesz az áldozat. Az is ezt valószínűsíti, hogy a TPLF jellemzően sűrűn lakott körzetekben vonta össze erőit.

A kormányerők esetleges gyors győzelme sem jelentené azt, hogy véget ér a konfliktus, inkább arra lehet számítani, hogy a tigréi harcosok visszahúzódnak a hegyekbe és onnan folytatnak majd gerillaháborút a „megszállók” ellen. A kormányerők dél-nyugat felől támadnak, a céljuk az, hogy elvágják a TPLF-t a szudáni határtól: a tigréiek ugyanis elsősorban Szudán felől számíthatnak utánpótlásra. A szudáni határvidék lezárása viszont egyben azt is jelenti, hogy a harcok sújtotta területen rekedt lakosság nem tud Szudán felé menekülni, így még több lehet a halálos áldozat. A nemzetközi segélyszervezetek és az ENSZ térségben szolgálatot teljesítő képviselői attól tartanak, hogy a konfliktus miatt több millióan próbálhatnak elmenekülni Tigréből.

Az Etiópia északi Tigré tartományában kialakult konfliktus miatt elmenekült emberek az etióp határon fekvő szudáni átkelő Lugdi környékén lévő befogadóállomáson 2020. november 22-én

A tigréi harcok azért is veszélyesek, mert az ellenségeskedés miatt minden bizonnyal tovább romlik majd a viszony az egymással nem mindig békében élő többi etnikai csoport között is. Sok elemző szerint félő, hogy a központosítás és az államalkotó nemzetek közötti megbékélés programjával hatalomra került Abiy Ahmed végül polgárháborúba taszítja országát.

Regionális veszélyhelyzet

Az ország észak-nyugati vidékein dúló harc miatt az egész régió viszonylagos nyugalma veszélybe kerülhet. A tigréiek már lőtték a térségtől északra lévő Eritrea fővárosát, Aszmarát is. Eritrea immár a jelenlegi etiópiai vezetés szövetségesének számít, és a TPLF attól tart, hogy Eritrea katonai segítséget nyújt Abiy Ahmednek és így a felkelők két tűz közé szorulnak. Nem csak Szudán és Eritrea szenvedheti meg a tigréi harcokat: Szomáliában mintegy húszezer békefenntartó igyekszik megakadályozni a szélsőséges muszlim milíciák térnyerését és ha a tigréi ellenségeskedés miatt Etiópia kivonja a békefenntartókat, vagy jelentősen csökkenti kontingense létszámát, akkor az egész küldetés veszélybe kerülhet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról
Vállalkozás Sztojcsev Iván 2021. április. 12. 14:30

Európa egyik legnagyobb családi üzlete: a brit monarchia

Nem mindennapi üzletet hozott össze a brit uralkodócsalád: kilenc generáció óta örökítik tovább a jelenleg közel 30 ezer milliárd forintosra becsült üzleti értéküket, az ingatlan- és földvagyonuk pedig évente több tízmillió font nyereséget hoz számukra az állami támogatáson felül. De miből élnek meg ők pontosan, és mit tesznek, hogy évről évre érkezzen hozzájuk a bevétel?