Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy hónappal az amerikai elnökválasztás előtt bombaként robbant a hír, hogy Donald Trump koronavírusos. A külső válságok és az egészségügyi vészhelyzetek ugyan hagyományosan megerősítik a regnáló vezetőket, Trumpnak azonban azzal is szembe kell néznie, hogy az elmúlt hónapokban többször elbagatellizálta a járványveszélyt, nem hordott maszkot és egyszerű influenzához hasonlította a betegséget, amelyben már több mint 200 ezren haltak meg az országban.
„A koronavírus jóformán senkit nem érint. Időseket szívproblémákkal és más betegségekkel. De nekik más problémáik is vannak, és valójában azokra van hatással” – érvelt egy ohiói kampányrendezvényen két hete Donald Trump.
Bár nem ez volt az amerikai elnök első tényekkel cáfolható kijelentése a koronavírusról – a kampánylátogatás idején például már a 200 ezret is meghaladta a halottak száma az országban – az élet talán még soha nem vágott vissza úgy, mint amikor péntekre virradóra kiderült, ő és felesége is megfertőződtek a vírussal.
Tonight, @FLOTUS and I tested positive for COVID-19. We will begin our quarantine and recovery process immediately. We will get through this TOGETHER!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) October 2, 2020
Hírek szerint Trump a vírust közeli tanácsadójától, Hope Hickstől kapta el, aki nagyon szoros kapcsolatban van a Trump-házaspárral. A Bloomberg úgy tudja, hogy Hicksnek tünetei is vannak, és Minnesotából hazafelé, az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén is együtt utazott az elnökkel, de ott már elkülönítették a többiektől.
A részletekről és a betegség lefolyásáról ugyan egyelőre sokat nem lehet tudni, de az amerikai elnök betegségét túlzás nélkül lehet politikai földrengésnek nevezni – ezt a jelzőt használja a BBC tudósítója is. A CNN pedig arra emlékeztetett, hogy Trump koronavírus-fertőzése az egyik „legveszélyesebb pillanat, amivel amerikai kormánynak valaha is szembe kellett néznie”.
A fenti kijelentéssel azért lehet vitatkozni, az viszont kétségtelen, hogy az amerikai elnök egy olyan vírust kapott el, amely világszerte már több mint egymillió ember halálát okozta, és különösen veszélyes az idősekre és a krónikus betegségekkel élőkre. Márpedig
Trump ez alapján a kifejezetten magas rizikójú csoportba tartozik.
Az Egyesült Államok első embere 74 éves és 110 kilójával túlsúlyosnak számít. Krónikus betegségéről nem tudni, de sokan arra emlékeztetnek, hogy tavaly november 16-án előre be nem jelentett látogatást tett a Walter Reed katonai kórházban. A Fehér Ház szóvivője akkor azt nyilatkozta, hogy Trump csak a szokásos évi egészségügyi vizsgálatát hozta előre, ez nyilvánvalóan nem nyugtatja meg azokat, akik most is találgatják, milyen lefolyása lehet a betegségnek az elnöknél.
A hivatalos bejelentés szerint Donald és Melania Trump is „jól vannak”, a Fehér Házban töltik a karantént. Bár az elnök orvosa szerint Trump így is képes lesz feladatait is ellátni, arról a közlemény egyáltalán nem tett említést, hogy vannak-e tünetei. A The New York Times megjegyzi, hogy csütörtökön az elnök hangja a hozzá közelállók szerint „rekedtes” volt, de ez adódhat abból is, hogy az elnökválasztás véghajrájában Trump rengeteg kampánygyűlést tart.
A tünetek megjelenése azért is létfontosságú, mert az új típusú koronavírus okozta tüdőgyulladás és más szövődmények kockázata 70 év felett meredeken nő – emlékeztetett a The Guardian. A The Lancet című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a Covid–19 átlagos halálozás rátája 1,4%, de hetven év felett már 8,6%.
„Ha a koronavírus-betegeknek súlyos tüdőgyulladása alakul ki, akkor sokkal magasabb a halálozási kockázat” – reagált a hírre a Melbourne-i St. Vincent kórház intenzív terápiás orvosa, Barry Dixon. Az orvos szerint még a kezdeti enyhe tünetek sem jelentik azt, hogy valaki megússza a komolyabb bajt, a választóvonal általában a fertőzést követő első héten jön el, amikor a betegek vagy gyógyulni kezdenek, vagy egyik pillanatról a másikra súlyosan romlik az állapotuk.
Az orvos példaként említette Boris Johnson brit miniszterelnököt, aki márciusban egy hétig enyhe tünetekkel miniszterelnöki teendőit is el tudta látni, majd egyik pillanatról a másikra került kórházba, onnan pedig intenzív osztályra. Johnson szerencsére kigyógyult a betegségből, de később egy interjúban ő is elismerte, hogy „bármelyik irányba” fordulhatott volna a sorsa.
„Ez csak egy egyszerű influenza”
Még ha Trump és felesége komoly tünetek nélkül át is vészelik a betegséget, a történteknek akkor is komoly hatása lehet az amerikai politikára, több okból is. Az egyik része ennek inkább gyakorlati: az amerikai elnökválasztásokig már csak 32 nap van hátra, és Trump valószínűleg minimum két hétre kiesik most a kampányból, ha pedig komolyabb betegséggel kell szembenéznie, akkor beláthatatlan időre.
A bejelentés a gazdaságra is hatással lehet: az európai tőzsdék eséssel nyitottak, és ugyanez várható az amerikai indexek esetében is, sőt, az olajárak is csökkentek 3 százalékkal.
Trumpnak a hivatalos programjait már most le kellett mondania és egyelőre az is kétséges, hogy részt tud-e venni a következő elnökjelölti vitán Joe Biden demokrata jelölttel. Mégis a fertőzés tényén kívül az egyik legrosszabb hír Trump számára az, hogy a kampány jórészt arról szól, sikeresen vette-e fel a harcot az Egyesült Államok a járvánnyal szemben. Az pedig, hogy a vírus a Fehér Házba is betört, valószínűleg nem nyugtatja meg az amerikai közvéleményt.
Külső válságok – legyen az háború, terrortámadás vagy egészségügyi veszélyhelyzet – idején a hivatalban lévő kormányok és vezetők népszerűsége hagyományosan megerősödik, az amerikai elnök esetében azonban egyelőre kétséges, hogyan csapódik le eddig mutatott felelőtlen viselkedése és az, hogy folyamatosan elbagatellizálta a vírus veszélyességét.
A Bloomberg cikke több példát is felhozott arra, amikor egy vezető egészségügyi állapota miatt felsorakoztak mögötte a szavazói: Ronald Reagan népszerűsége például 11 százalékponttal nőtt az ellene 1981-ben elkövetett merényletkísérlet után, de a koronavírus-fertőzés miatt intenzív osztályra kerülő brit miniszterelnöknél is hasonló tendenciát figyeltek meg. Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint Boris Johnson népszerűsége 17 százalékponttal nőtt – vagyis a britek felének volt róla kedvező véleménye – miután kiderült, hogy megfertőződött a vírussal.
Trump esetében egy hasonló tendencia azonban egyelőre kétséges, mert az elmúlt hetekben a kampányát nem a járványkezelésre, hanem a gazdasági fellendülésre, az új alkotmánybíró kinevezésére és a társadalmi feszültségek megoldására fókuszálta – ezek mind olyan ügyek, amelyeknél maga mellé tudja fordítani szavazóit. Ha viszont betegsége miatt ismét a járvány felé fordul az emberek figyelme – amit az amerikaiak többsége szerint rosszul kezelt – már nem biztos, hogy jól jön ki a helyzetből.
Biden maszkot hord és nyerésre áll, de ez mire elég?
Trumpot és a fehér házi személyzet idősebb tagjait is rendszeresen tesztelték már május óta, amikor a személyzet két tagja vírusos lett. Ennek ellenére sok egészségügyi szakértő szerint a járványügyi szabályok mindeddig nem voltak elég szigorúak a Fehér Házban, és maga az elnök sem sokat törődött a legelemibb szabályokkal: kezet fogott azokkal, akikkel találkozott, nem viselt maszkot, és nem tartotta be a távolságtartás szabályát. Kezdetben teszteltetni sem volt hajlandó magát.
Az utóbbi hetekben az elnökválasztási kampány miatt Donald Trump a korábbiaknál is többet utazott belföldön, és sok ezer emberrel találkozott a kampányeseményeken, pedig közegészségügyi tisztségviselők óva intettek mindenkit attól, hogy tömegrendezvényen vegyen részt. Trump beszédei alatt nem volt ritka, hogy akár ezren is összezsúfolódtak kis helyeken, és sokan egyáltalán nem viseltek maszkot, mint ahogy az elnök sem.
Az országos népszerűségi listákat egyelőre Joe Biden 7,2 százalékponttal vezeti, és felmérések szerint a szavazók őt hozták ki győztesnek az első, kissé kaotikusra sikerült televíziós vita után is. A BBC szerint Biden eszerint jelenleg 51, Trump 43 százalékon áll. Az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt azonban az országos népszerűség nem mindig alkalmas arra, hogy előrevetítse, melyik jelöltnek van nagyobb esélye nyerni. A választást eldöntő amerikai államok többségében is Biden vezet, viszont sokkal kisebb, néhány helyen csak 1 százalékos előnnyel.
Aggódhatnak viszont Joe Biden demokrata elnökjelölt kampánystábjának tagjai is – a két politikus amerikai idő szerint kedd este Clevelandben tartotta első nyilvános televíziós vitáját, és bár messze álltak egymástól, mégis 90 percig szerepeltek egy színpadon. A politikus kampánystábja egyelőre nem közölte, hogyan reagálnak Trump bejelentésére, azt viszont közölték: Bident is rendszeresen tesztelik, és természetesen bejelentik, ha pozitív az eredmény.
A clevelandi összecsapás közben egyébként Trump többször is amiatt gúnyolódott ellenfelén, hogy sokszor visel maszkot. Külön ironikus, hogy bár ez kötelező volt, a vitát személyesen hallgató Trump-családtagok nem takarták el az arcukat. (A szabályt egyedül Melania Trump tartotta be, aki szintén megfertőződött.)
Az amerikai elnöknek a következő hetekben nemcsak saját viselkedésére kell magyarázatot adnia, hanem teljesen ellentmondó kijelentéseire is, melyekkel gyakran elbagatellizálta a járványhelyzet miatti veszélyt. Ezek között szerepeltek olyan teljesen légből kapott ötletek is, mely után orvosok és járványügyi szakemberek egyaránt a szívükhöz kaptak: ilyen volt például, amikor Trump azt javasolta, hogy fecskendezzenek fertőtlenítőszert a betegek tüdejébe.
A BBC is szép gyűjtést közölt az elnök elmúlt hónapban tett következetlen kijelentéseiből, ami annak fényében különösen érdekes olvasnivaló, hogy az Egyesült Államokban már 7,3 millióan fertőződtek meg a SARS-CoV-2 koronavírussal és csaknem 208 ezren haltak bele az általa okozott Covid–19 betegség szövődményeibe.
Január 22-én – amikor az első beteget regisztrálták az országban – Trump azzal nyugtatott mindenkit, hogy teljesen ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.
„Ez egy ember, aki Kínából érkezett. Kézben tartjuk a helyzetet, minden rendben lesz.”
Március 9-én az elnök az egyszerű influenzához hasonlította a koronavírust, amit azóta már számos tanulmány és a tapasztalatok is megcáfoltak.
„Tavaly 37 ezer amerikai halt meg az egyszerű influenzától, ami átlagosan évi 27 ezer és 70 ezer között változik. Semmit nem zárunk le, az életnek és a gazdaságnak működnie kell, erre gondoljanak.”
Március 31-én Trump már meggondolta magát és arról beszélt, hogy ez nem az influenza, április 3-án mégis ragaszkodott hozzá, hogy nem kell maszkot hordani.
„A maszk önkéntes dolog lesz, vagy felveszed vagy nem. Én úgy döntöttem, hogy nem hordom, de ha néhány ember inkább viselni akarja, azzal sincs semmi gond.”
Az elnök ezt a gondolatmenetét csak július 21-én cáfolta meg, amikor már mindenkit arra kért, hogy hordjon maszkot.
Szeptember 10-én pedig arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „közelít a járvány utolsó fordulójához”, a különböző terápiás módszerek és a közelgő vakcina miatt nemsokára már nem kell miatta aggódni.
Mi lesz, ha komolyra fordul?
Az amerikai alkotmány 25. kiegészítése kimondja, hogy az elnök betegség esetén átadhatja hatalmát az alelnöknek, és vissza is veheti, amikor egészségessé nyilvánítják. Trump alelnöke a 61 éves Mike Pence, aki hétfőn találkozott utoljára az elnökkel és a szabályok szerint egy gépen sem utazhatnak. Az alkotmányos kiegészítés 1967-es ratifikálása óta egyébként mindössze 3 elnök élt ezzel a lehetőséggel – emlékeztetett a The New York Times. Ronald Reagan 1985-ben vastagbéltükrözésen vett részt, erre az időre átadta az elnöki teendőket George Bush akkori alelnöknek. George W. Bush hasonló okból – kétszer adta át a hatalmat Dick Cheney alelnöknek – 2002-ben és 2007-ben.
Ha sem Trump, sem pedig Pence nem lenne alkalmas az elnökségre, akkor Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának demokrata elnöke töltené be a posztot.
Természetesen arra is világos szabályok vannak, mi történne, ha a választás előtt meghalna valamelyik elnökjelölt, ebben az esetben a demokraták és a republikánusok is – az erre vonatkozó törvényeket betartva – új jelöltet indíthatnának.
Az amerikai történelem során többször előfordult már, hogy egy elnök súlyosan megbetegedett, George Washington elnökségének második évében egy influenzajárvány alatt közel járt a halálhoz, Woodrow Wilson pedig az I. világháborút követő párizsi békekonferencia alatt lett beteg – történészek szerint spanyolnátha fertőzte meg.
Négy amerikai elnök halt meg hivatala ideje alatt természetes okok miatt: William Henry Harrison (tífuszban 1841-ben), Zachary Taylor (kolerában 1850-ben), Warren G. Harding (agyvérzésben 1923-ban) és Franklin D. Roosevelt (szintén agyvérzésben 1945-ben). Négy elnököt – Abraham Lincoln (1865), James A. Garfield (1881), William McKinley (1901) és John F. Kennedy (1963) – meggyilkoltak.
A Ronald Reagan elleni 1981-es merénylet óta azonban nem volt arra példa, hogy amerikai elnök súlyos, életveszélyes állapotba kerüljön hivatali ideje alatt.
Donald Trump kora és túlsúlya miatt is kockázatot jelenthetnek a koronavírusos komplikációk
