Az ország társadalmi rendszere „bizonyos mértékben” tekintélyelvű, az elnöki tisztségre szabott, amin változtatni kell a majdani új alkotmányban – közölte el Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök hétfőn.

A sokszor csak Európa utolsó diktátoraként emlegetett Lukasenka azután ismerte el ezt, hogy tárgyalt Valentyin Szukalóval, a legfelsőbb bíróság elnökével, aki részt vesz majd az új alaptörvény kidolgozásában. Szavait a BelTa hírügynökség idézte.

Az elnök szerint már folyik a munka az alkotmány módosításán, amelyet közvitára bocsátanak, és népszavazást is fognak tartani róla. Úgy érvelt, hogy bár országában a társadalmi berendezkedés tekintélyelvű, ennek ellenére „az elnök személye szavatolja” a bíróságok védelmét. Majd így fogalmazott:

Olyan rendszert kell alkotni, amely nem kapcsolódna az elnök személyéhez, többek között Lukasenkához sem.”

Szukalov arra tett javaslatot, hogy a megyei és járási bírók kinevezésének joga átkerüljön az elnöki hatáskörből a helyi hatóságok jogkörébe. Hozzátette, hogy a legfelsőbb bíróságnak más javaslatai is vannak a bírósági rendszert átalakítására, de korai még róluk a nyilvánosság előtt beszélni.

Világhírű orosz író: előbb-utóbb Lukasenkára és Putyinra is bukás vár

Viktor Jerofejev azzal finomítja jóslatát, hogy a két cár távozására azért még várni kell.

Lukasenka korábban azt mondta, hogy kész az elnöki hatáskörök egy részét átadni, a különböző hatalmi szintek jogköreit alacsonyabb szintekre „lejjebb kell vinni”, de mindezt csak egy alkotmányos reform keretében. Szerinte egy új választásról is csak azt követően lehet szó, hogy elfogadták az új alkotmányt.

Belaruszban az augusztus 9-i elnökválasztás óta folyamatosak a tiltakozások. A „bizonyos mértékben” tekintélyelvű rendszer ellen demonstrálva legalább hárman haltak meg eddig, a hatóságok az oszlatások alkalmával éles lőszert is bevetettek. Tömegeket vettek már őrizetbe, egy ENSZ-állásfoglalás szerint az őrizetesekkel még annál is kegyetlenebbek a hatóságok, mint a tüntetőkkel. Lukasenka az elnökválasztáson hivatalosan a voksok mintegy 80 százalékát szerezte meg. Az exit-poll felmérésekből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy Lukasenka a 10 százalékot sem érte el, a választást pedig az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja nyerte.