Az Iszlám Állam egyes elemei azon munkálkodnak, hogy újjáépítsék szervezetüket Szíria nyugati részén, amelyre az Egyesült Államoknak nincs rálátása és erői sincsenek jelen.
Frank McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (Centcom) főparancsnoka, az Egyesült Államokban lévő tampai főhadiszállásáról online nyilatkozott, hangoztatta, hogy az Eufrátesz folyótól nyugatra fekvő vidéken, amely a szíriai rendszer felügyelete alatt áll, olyan súlyos a helyzet, hogy ismét feltámadhat az Iszlám Állam. Ez mindenki számára aggasztó jelenség - mondta.
Kifejtette, hogy a térségben a lázadók bizonyos szempontból "szabadon tevékenykedhetnek" és az Egyesült Államokkal szövetségesek nem is remélhetik, hogy a szíriai kormány tesz valamit is a megfékezésükre.
Mint mondta, csigalassúsággal haladnak azok az erőfeszítések, hogy a területen lévő menekülttáborokból elszállítsák az embereket. A helyzetet a koronavírus okozta járvány tovább bonyolította és megnehezítette. Ez az állapot radikalizálja, szélsőségessé teszi az embereket, főleg a fiatalokat a táborokban, amelyek szakértők szerint az Iszlám Állam lázadóinak melegágyai.
A Szíria északkeleti részén fekvő al-Hol táborban hetvenezer ember zsúfolódott össze, többségében nők és gyerekek. Ezek az emberek a szíriai polgárháború és az Iszlám Állam elleni küzdelem következtében kényszerültek lakhelyük elhagyására.
Leanne Erdberg Steadman az Amerikai Békeintézettől (USIP) azt mondta: kulcsfontosságú, hogy az embereket kiengedjék a táborokból, kiszabaduljanak az erőszak környezetéből.
Biztonságos jövőt kell teremteni számukra főképpen azért is, mert tisztviselők beszámolói szerint az al-Hol táborban már regisztrálták az első koronavírusos eseteket.
Mint McKenzie elmondta, hogy a koronavírus európai terjedésének megállítására tett erőfeszítések miatt nehezebbé vált a táborban élők visszaköltöztetése korábbi lakóhelyükre. Ez utóbbi pedig kulcsfontosságú lenne a táborok kiürítése szempontjából, amit az Egyesült Államok igen vehemensen próbál elérni szövetségesei körében. Az államok nagy részében azonban nem mutatkozik hajlandóság arra, hogy "lehetséges" dzsihadista lázadókat befogadja. A koronavírus-járvány pedig csak rontott a helyzeten - tette hozzá.
Humanitárius csoportok szerint sok nő és gyerek nincs veszélyben, de tisztviselők úgy vélik, sok nő radikalizálódott, aktív szerepet vállal a lázadásban. Amennyiben a politikai vezetők nem találják meg a módját a folyamat megfordítására, a táborban lévő, hajléktalanná vált emberek visszaköltöztetésére, várható, hogy újabb dzsihadista felkelés lesz a térségben.
A Centcom főparancsnoka úgy vélekedett, jobb lenne ezzel a kérdéssel most foglalkozni és megoldást találni rá, mint később, évek múlva szembesülni a sokkal rosszabb helyzettel.
(Képünk illusztráció)