Világ MTI 2020. július. 24. 06:12

Átneveznék a polgárháborús tábornokokról elnevezett katonai támaszpontokat az USA-ban

Több republikánus politikus is megszavazta az új törvényjavaslatot, noha Donald Trump korábban jelezte, nem támogatja a névváltoztatást.

Az amerikai szenátus csütörtökön elfogadta a 740 milliárd dolláros védelmi törvényjavaslatot, amely tartalmazza a konföderációs személyiségekről elnevezett katonai támaszpontok névváltoztatását is.

A republikánus többségű szenátus 86:14 arányban szavazta meg a jogszabályt, vagyis több republikánus politikus a demokratákkal együtt voksolt, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök jelezte: megvétózza a törvényt, amennyiben tartalmazza a támaszpontok névváltoztatását.

A demokrata párti többségű képviselőház szerdán fogadta el a maga védelmi költségvetési törvényét, amely külön záradékban rendelkezik a vitatott támaszpontok nevének megváltoztatásáról. Tíz amerikai katonai támaszpontot ugyanis - valamennyi a déli tagállamokban található - a konföderációs időszak tábornokairól és személyiségeiről neveztek el. A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) idején a déli tagállamok szövetsége volt, és ma sok amerikai szemében a rabszolgatartó időszak jelképe.

Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza megszavazta a maga védelmi költségvetési törvényjavaslatát, az elkövetkező hetekben a törvényhozók egyeztetnek és összefésülik a végleges változatot, amelyről ismét voksolnak majd. A törvényt ezt követően terjesztik Trump elé aláírásra.

A két törvényjavaslat között az egyik lényeges különbség, hogy a szenátus által elfogadott jogszabály nem tartalmazza a németországi amerikai csapatlétszám csökkentésének visszavonását.

Az elnök korábban jelezte, hogy megvétózza a törvényt, ha az előírja a katonai támaszpontok névváltoztatását. Trump szerint ugyanis a konföderációs korszakra emlékeztető nevek, emlékművek, szobrok szintén az amerikai történelem részei.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2025. február. 27. 19:58

„Ma olyan csekélységek miatt lesznek öngyilkosok, hogy az már valósággal megdöbbentő”

Egy tatai molnár atomnagyhatalommá akarta tenni 1925-ben a Trianon miatt gyászba borult országot, feldühödött matyók pedig máglyára vetették a cseh és osztrák giccset, ha lehet hinni az akkori lapok tudósításainak. Észak-Magyarországot károkat okozó, súlyos földrengés rázta meg, Nagyváradon pedig elképesztő hanyagság miatt robbant fel egy vonat. Száz éve arra is kereste a választ a sajtó, hogy spiritiszta volt-e Kossuth Lajos, és hírt adtak arról a holdfogyatkozásról, amiről még a csillagászok is megfeledkeztek.