A koronavírus megroppantotta az ellátást Kirgizisztánban.
A közép-ázsiai országban március elején mutatták ki először a koronavírust három embernél, aki zarándokúton járt Szaúd-Arábiában. Ők nem tartották be az önkéntes karanténra vonatkozó előírásokat, és több mint 150 emberrel érintkeztek. Március végén a kormány lezárta a légi határokat, és szigorú, országos korlátozásokat rendelt el. A három legnagyobb városban rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezettek be.
Májusban lazítottak a korlátozásokon, úgy ítélve meg, hogy sikeres volt a betegség elleni védekezés. A 6,5 milliós országban akkor 1002 fertőzöttet regisztráltak, és 12 halottat. Június elején hirtelen emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, naponta 25-80 esettel. Ez június közepére már napi 300-700 esetre nőtt. Akkoriban elrendelték, hogy a kórt könnyebben viselőket otthon kezeljék. Ekkor alakultak a szóban forgó mobilegységek, de ezek sem bírták az egyre nagyobb nyomást. Az összeomló egészségügyi rendszer miatt a betegek magukat próbálják gyógyítani, sokszor interneten szerzik be a gyógyszert olyan orvosok javaslatára, akik a neten adnak tanácsokat.
Július elején élesen megemelkedett a fertőzésese esetek száma. A hónap első 13 napjában 372 esetet vettek nyilvántartásba. Hivatalos adatok szerint 167-en meghaltak.
A 12 ezer betegből kétezer az egészségügyben dolgozik. Csupán július 14-én 105 orvos és nővérnél mutatták a kórt. Megbetegedésükhöz hozzájárult a túlfeszített, munkaidőn túli munka, és a védőfelszerelés hiánya. Megbetegedett az egészségügyi miniszter, de még az országos tisztifőorvos is. Egyes kórházakban 30 betegre egy orvos és két nővér jut, és hiány van lélegeztetőgépekből és betegágyakból is.