A perzsa állam az iráni Forradalmi Gárda tábornokának meggyilkolásával vádolja az amerikai elnököt és több tucat washingtoni tisztségviselőt.
Gyilkossággal és terrorizmussal vádolja Donald Trump amerikai elnököt és több mint harminc másik tisztségviselőt Irán, ezért elfogatóparancsot adott ki ellenük, a kézre kerítésükben pedig az Interpol nemzetközi rendőri szervezet segítségét kérte – jelentette be Ali Alkaszimer teheráni ügyész hétfőn.
A vád szerint az elnök és a tisztségviselők felelősek azért a január 3-i, bagdadi dróntámadásért, amely végzett Kászim Szulejmánival, az iráni Forradalmi Gárda tábornokával.
Alkaszimer az elnök kivételével nem említette név szerint a többi vádlottat, de hangsúlyozta, hogy Irán nem hagy fel az eljárással azt követően sem, hogy lejár az elnök hivatali ideje.
Az ügyész szerint Irán azt kérte az Interpoltól, hogy a legkeresettebb személyekre vonatkozó, úgynevezett piros jelzéssel adjon ki körözést. Szakértők szerint nem valószínű, hogy a rendőri szervezet eleget fog tenni Teherán kérésének, mivel irányelvei között szerepel az, hogy nem járhat el politikai természetű ügyekben.
A lyoni székhelyű Interpol egyelőre nem válaszolt a megkeresésre.
Miközben Trumpot aligha fenyegeti őrizetbe vétel veszélye az iráni elfogatóparancs alapján, a lépés jól mutatja, hogy milyen mértékben fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, amióta az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a többhatalmi atomalkuból 2018 májusában, majd két évre rá végzett Kászim Szulejmánival.
Trump parancsot adott, Szulejmánit kilőtték: hadiösvényen az USA és Irán
Véres és elhúzódó bosszúhadjáratra lehet számítani a Közel-Keleten vagy a világ bármely pontján az USA és Irán között, miután egy amerikai támadásban likvidálták a legnagyobb hatalmú iráni tábornokot, Kászim Szulejmánit. De nem kizárt, hogy a négy évtizede kezdődött és az utóbbi hónapokban egyre jobban elmérgesedett amerikai-iráni konfliktus akaratlanul is nyílt háborúhoz vezet a két ország között.
(Képünkön: Kászim Szulejmánira emlékeznek.)