Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az új koronavírus által terjesztett járványos betegség, a Covid-19 általában 3-5 héttel az első megbetegedés után szabadul el az érintett országokban. Az első hetekben általában alacsony az esetszám, s naponta egy-két új megbetegedést tapasztalnak. Ezt követően viszont jellemzően drámaian beindul a járvány és a „duplázós napok” sem ritkák. A terjedés azonban mégsem fátumszerű, a Kína szomszédságában lévő Tajvanon például jelenleg is csak ötvennél tart a betegek száma. A korlátozó intézkedéseknek mindenképpen van értelme, a fő cél az, hogy a betegek ne egy hullámban árasszák el a rendelőket és kórházakat, és ezzel ne terheljék túl az egészségügyi rendszert.
Sorra esnek el az európai országok a koronavírus-járvány elleni harcban, Olaszország volt az első, amely a jelek szerint az egész országra kiterjesztett karanténnal is legfeljebb csak lassítani tudja a közép-kínai Vuhanból származó vírus terjedését. Olaszországot Franciaország, Németország, Spanyolország és Nagy-Britannia követi, de súlyosbodik a helyzet Szlovéniában, Svájcban és Norvégiában, és Svédországban is.
A kritikus hónap
A betegség megjelenése és az esetszámok komoly megugrása között a jelek szerint egy hónapnyi idő telik el: Olaszországban február 22-én volt az első aggasztó mérvű esetszám-növekedés, de az orvosok ma már úgy látják, a vírus január vége óta fertőzhetett és terjedhetett az országban. Hasonló trend jellemzi Németországot, ahol ugyancsak február végén indult meg a gyors emelkedés, miután az első fertőzöttet január 28-án vették nyilvántartásba. Franciaországban – ahol az első két, Európában regisztrált beteget január 24-én jelentették – február 29-e volt a „gátszakadás” napja. Nagy-Britannián a szigetország-státusz sem segített, miután január utolsó napján megjelent az első regisztrált fertőzött, február végére ugyancsak elesett az ország.
Az Európán kívüli Iránban is egy hónapnyi idő kellett az agresszív terjedés beindulásához: Kúm városában január közepén jelent meg hivatalosan a fertőzés, s február 23-ára vált egyértelművé, hogy nem voltak sikeresek a járvány megfékezésére hozott első intézkedések. A mostanra már világjárvánnyá szélesedett betegség Dél-Koreában is hasonló utat járt be: január 20-án jelent meg és február 19-20 volt az első igazán súlyos nap.
Ha Európa többi térségében is érvényesülnek az eddigi trendek, akkor azokban az országokban – köztük Magyarországon –, ahol március első napjaiban jelent meg a vírus, a hónap vége vízválasztó lehet. Ha április elején nem ugrik meg jelentősen az esetszám, akkor lehet esély arra, hogy nem az olaszországi mintázatot követi a járvány.
Késők előnye
Az esélyeket javíthatja, hogy járvány által később elért országokban arányosan korábban, azaz alacsonyabb esetszámnál hozzák meg a drasztikus korlátozásokat jelentő intézkedéseket. Míg Olaszországban például már több ezer beteg volt, amikor elhatározták az országos karanténok bevezetését, illetve az iskolák bezárását, a többi országban, például Szlovákiában és Ukrajnában, vagy akár Magyarországon is, néhány beteg regisztrálása után meghozták ezeket, vagy az ehhez hasonló az intézkedéseket. Ukrajna különlegesnek számít, ott az első beteg regisztrálása után azonnal léptek: bezárták az iskolákat, lezárták a határokat és betiltották a tömegrendezvényeket.
Norvégiában és Írországban is drasztikus lépéseket tettek, a két országban egyebek mellett azonnali hatállyal becsuktak minden iskolát.
Az is újdonság, hogy míg februárban még nyitva voltak a határok, mostanra általánossá vált a fertőzöttnek számító országok határainak a lezárása. (Ez a valóságban a schengeni övezet működésének a felfüggesztését jelenti, hiszen a legtöbb helyen újra életbe léptették a határellenőrzések gyakorlatát.)
Az USA, ahol ugyancsak több gócban jelent már meg a vírus, szintén utazási korlátozásokat hozott: nem engedik be a Kínából, illetve az Európából érkező utasokat, és korlátozzák a sportrendezvényeket, leállították a kosárlabda szezont is. A gócpontokban pedig azt kérik, hogy az emberek önkéntes karanténnal akadályozzák a fertőzés terjedését.
Németország valahol középutasnak számít, a tartományokban akkor kezdték meg a színházak, mozik és egyéb nyilvános helyek bezárását, amikor már ezer körül volt a fertőzöttek száma. Az ország viszont ugyancsak különlegesnek számít abban, hogy igen alacsony a halottak aránya: a több mint 2300 fertőzöttből eddig öten haltak meg németországi kórházakban.
Angela Merkel kancellár szerint hosszabb távon Németország polgárainak 60-70 százalékát elérheti a koronavírus, és a fő feladat már nem a járvány megállítása, hanem az, hogy az emberek ne egyszerre kapják el a fertőzést. Megszólalt közben Frank-Walter Steinmeier államfő is, aki azt kérte, hogy mindenki tegyen lépéseket a járvány megfékezése érdekében. „Meg kell változtatnunk életünket, és ezt nem fokozatosan kell megtennünk, hanem azonnal. A mai önkorlátozás életeket ment holnap. A járvány súlyos próbatétel Németország számára, ám jól működő egészségügyi rendszerünknek köszönhetően győzni fogunk” – mondta az elnök, és arra kérte honfitársait, hogy kerüljék el a nyilvános rendezvényeket.
Közben azért Németországot is elérte a bevásárlási láz és mivel a fogyasztók elsősorban tartós élelmiszereket keresnek, az áruházak is ebből rendelnek sokkal többet. Ennek következtében – írja a DW német hírportál – kevesebb gyorsabban romló élelmiszer jut el az élelmiszerbankoknak, így a rászorulók helyzete még rosszabbra vált.
Nagy-Britanniában – ahol 24 óra alatt több mint 130-cal emelkedett a regisztrált esetek száma, és a fertőzöttek száma hatszáz körül alakul – a kormány az emberek közötti távolság növelésétől reméli a járvány terjedésének a lelassulását. Napirendre került az iskolák bezárása, a távmunka támogatása, a tömegrendezvények betiltása, s e mellett a kormány megkérte az embereket, ügyeljenek arra, hogy legalább egyméteres távolság legyen közöttük.
Az intézkedések ellenére Londonban nem túl derülátók, az előrejelzések a szigetországban is azzal számolnak, hogy egy elnyúló járvány keretében a lakosság több mint fele megkapja a kórt. Londoni beszámolók szerint a tisztifőorvos hamarosan felkéri a briteket, hogy a legkisebb légúti probléma esetén is legalább egy hétre vállaljanak önkéntes karantént.
Spanyolországban, ahol már több mint háromezer fertőzöttet tartanak számon, egyelőre főként a járvány által érintett térségekben hoztak korlátozó intézkedéseket. Zártkapusokká tették a spanyol elsőosztályú labdarúgó bajnokság mérkőzéseit, s három régióban betiltották a tömegrendezvények megtartását, illetve – egyelőre két hétre – bezárták az iskolákat. Valenciában viszont nem mondták le a Las Fallas fesztivált, egyelőre.
Madridban már most tudják, hogy a járvány hatalmas csapást mér az ibériai országban meghatározó fontosságú turizmusra, s ezért a kabinet már megkezdte egy mentőcsomag kidolgozását, amely lehetővé teheti az idegenforgalomból élők túlélését. A turizmus tavaly is gondot okozott Spanyolországban, akkor több városban éppen azért tüntettek, mert a külföldiek „hordái” miatt a helyi lakosok számára élhetetlenné váltak a fő turisztikai célpontnak számító városok, elsősorban a katalóniai Barcelona.
Franciaországban is elhalasztják, vagy zárt ajtók mögött rendezik meg a sporteseményeket és megtiltották az ezer főnél több érdeklődőt vonzó események megtartását. A járvány által leginkább érintett négy körzetben minden nyilvános programot lemondtak, nem rendezik meg a vásárokat, és elmaradnak az istentiszteletek is. Miközben Emmanuel Macron francia államfő azt kérte honfitársaitól, hogy azzal vigyázzanak idősebb rokonaikra és barátaikra, hogy átmenetileg nem látogatják meg őket, a párizsi kormány csupán a betegség által leginkább érintett térségekben záratta be az iskolákat, míg országos szinten egyelőre a karantén nem érinti az általános iskolákat.
Reménysugár Keletről
A baljós trendek ugyanakkor nem jellemzőek valamennyi országra. Az egyik reményre okot adó kivétel Tajvan szigete, ahol annak ellenére is csak ötven körül van a fertőzöttek száma, hogy a szigetország légvonalban alig több mint száz kilométerre van Kínától, s hogy az országban már január első felében megjelent az egyik kínai utas által behozott betegség. Tajvanon, ahol komoly pusztítást végzett a 2003-as SARS-járvány, tudatosan készültek az újabb válságra, s létrehozták a Nemzeti Egészségügyi Parancsnokságot, amelynek koordinálnia kell a járványellenes intézkedéseket. Tajvanon nagyon gyorsan beutazási tilalmat rendeltek el a Kínából, Makaóból, valamint Hongkongból érkezők esetében, s mivel egységesítették az egészségbiztosítási, illetve a bevándorlási adatbázisokat, nyomon tudták követni, kik léptek be, illetve kik tértek vissza a szigetre.
E mellett elkészült az a telefonos applikáció is, amellyel a Tajvanra visszatért polgárok csak egy QR-kód beolvasásával tájékoztatni tudják a hatóságokat arról, hogy merre utaztak, s milyen egészségügyi problémáik vannak. Így a határon szolgálók sokkal hatékonyabban tudják meghatározni, hogy mely utasok jelentenek komoly kockázatot. A szakértők szerint az is hozzájárul a tajvani sikerhez, hogy a SARS-járvány során annyi nehézség támadt, hogy most a polgárok készek fenntartások nélkül követni a hatóságok utasításait.
Közben a világ élvonalába tartozó tajvani biotechnológiai cégek gőzerővel dolgoznak a vakcina, illetve a gyorstesztek megteremtésén, s a DW hírportál beszámolója szerint a cél az, hogy egy 20 perc alatt eredményt adó tesztet hozzanak létre.
Dél-Koreában – amely Németországhoz hasonlóan azzal lóg ki a sorból, hogy viszonylag alacsony a halálos áldozatok aránya – a tömeges tesztelésre esküsznek. Naponta mintegy húszezer tesztet végeznek el, s a 96 laboratóriumba részben az éjjel-nappal nyitva tartó mintavevő helyekről érkeznek a kenetek. A BBC szerint vannak autós-mintaadó helyek is: ezeknél két, védőruhába öltözött ember fogadja a tünetek miatt aggódókat, s néhány perc alatt a szájukból és az orrukból leveszik a mintát, s azt továbbítják az 5-6 óra múlva eredményt közlő laboratóriumokba.
A pozitív eredményt adókat telefonon értesítik, a negatívok pedig SMS-üzenetben értesülnek az eredményről. A tömeges tesztelésnek köszönhetően a betegek többsége már az első tünetek megjelenésekor orvoshoz kerülhet, és Szöulban ennek, azaz a korán kezdett kezelésnek tudják be, hogy a betegeknek csupán 0,7 százaléka hal meg, míg a világátlag ennél jóval magasabb.
