Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az USA és nyugati szövetségesei szerint Irán lőtte le szerdán – valószínűleg tévedésből – a MAU ukrán légitársaság Teheránból Kijevbe induló gépét, Irán viszont lehetetlennek nevezte, hogy a repülőt rakétatalálat érte. Miközben az orosz propaganda már az USA-t vádolja a gép lelövésével, egyre több jel utal arra, hogy a Boeinget egy orosz gyártmányú rakétával semmisítették meg. A repülők történetében szomorúan gyakran fordul elő, hogy polgári gépek válnak célponttá.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon valószínű, hogy az iráni légvédelem lőtte le január 8-án Teherán közelében a 176 embert szállító Boeing 737-est: úgy vélik a hadsereg, amely nem sokkal korábban rakétákkal lőtt két iraki támaszpontot, azt hitte, a lelőtt repülő egy ellentámadást végrehajtó amerikai harci gép lehetett.
Az amerikaiak és a kanadaiak azt állítják, több, különböző, egyebek mellett titkosszolgálati forrásból származó bizonyítékuk van. A műholdak – nem sokkal az ukrán gép lezuhanása előtt – a térségben észleltek két rakétaindítást, s az interneten megjelent egy videó is, amelyen egy levegőben történt robbanás látható és hallható.
Az oknyomozók is rakétatámadást sejtenek
A Bellingcat nemzetközi oknyomozó portál már meg is határozta, honnan készült a felvétel, és megállapította, a képsorok valódiak. A geolokáció alapján a videót készítő személy szerint a repülőtértől nyugatra, Teherán Parand lakónegyedében állt, s a Bellingcat be is azonosította a felvételen lévő épületeket. Az oknyomózók szerint a hang késése alapján megállapítható, hogy a videó készítője 3,2 kilométerre volt a repülőtől, ami azt jelenti, hogy a robbanás valóban ott történt, ahol az ukrán gépnek éppen akkor lennie kellett. „Az egyelőre nem világos, hogy miért készült éppen ekkor felvétel, de valószínű, hogy két rakétát indítottak, s az első megjelenése után indult be a felvétel” – olvasható a Bellingcat tanulmányában. Hasonló következtetésre jutott a The New York Times is, amely szerint megerősítést nyert, hogy a videós az után kapcsolta be telefonját, hogy „valamiféle lövéseket” hallott.
We've geolocated newly-discovered footage showing an apparent missile strike on #PS752 to a suburb west of Tehran.https://t.co/dzDiYTKWzS
— Bellingcat (@bellingcat) 2020. január 9.
A Bellingcat közölt egy képet az egyik állítólagos rakéta maradványairól is, ám a portál szerint még nem lehet százszázalékos bizonyossággal megerősíteni, hogy az egy TOR M1-es (SzA-15) rakéta darabja lehet.
Irán cáfol
Míg Trump azt hangsúlyozta, szerinte egyértelmű, hogy nem technikai hiba okozta a katasztrófát, Iránban egyrészt cáfolják, hogy a hadsereg légvédelmi rakétákat lőtt volna ki, és egyben azt állítják, biztosak abban, hogy a baleset mögött technikai okok állnak. Teherán alaptalan híresztelésnek nevezte a rakétaindításról szóló híreket, a kormányszóvivő pedig úgy vélekedett, az egész mögött az áll, hogy Washington pszichológiai hadviselést folytat a perzsa állam ellen. Az iráni kormány – amely korábban azt hangsúlyozta, nem adja át az USA-nak a gép feketedobozait – ugyanakkor most meghívta az USA és a gyártó, a Boeing képviselőit, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.
Már megint az USA
Közben megszólalt az orosz propaganda is, amely szerint a Boeinget az USA lőtte le, s az volt a provokáció célja, hogy Washington Iránt vádolhassa meg 176 polgári személy megölésével. Az oroszok szerint mindenképpen gyanús, hogy a nyugatiak korábban azt mondták, technikai hiba okozta a katasztrófát, s csak most álltak elő a rakétás verzióval. Alekszandr Serin orosz parlamenti képviselő például azt nyilatkozta az orosz FAN hírügynökségnek, hogy az USA nem véletlenül választott ki egy ukrán gépet a megsemmisítésre. Szerinte ugyanis Ukrajna annyira függ Washingtontól, hogy az ukránok a vizsgálat során mindenben alárendelik magukat az amerikaiaknak.
Ukrajna – amely korábban cáfolta azokat az először jordániai honlapokon megjelent hír, mely szerint a MAU-gépet lelőtték – egyelőre nem kötelezte el magát az új, rakétás változat mellett. Olekszij Danyiluk, a kijevi Biztonsági Tanács titkára azt mondta, Kijev azt sem tartja kizártnak, hogy technikai hiba, egy drónnal való ütközés, vagy terroristatámadás okozta a katasztrófát.
A MAU megbízható légitársaság: 1992-ben alapították, s azóta egyetlen gépe sem szenvedett halálos áldozattal járó balesetet. A szerdán megsemmisült gépet 2016-ban gyártották, s január 6-án, a tragédia előtt két nappal végezték el rajta a legutóbbi kötelező karbantartási munkálatokat.
Szomorú múlt
A repülőgépek évszázados történetében viszonylag gyakran – eddig már több mint tízszer – fordult elő, hogy polgári gépeket ér véletlenül, vagy szándékosan végzetes találat. Legutóbb 2014 nyarán, Kelet-Ukrajna fölött lőttek le polgári gépet, a Malaysia Airlines Boeing 777-esét. Bár Moszkva és az oroszpárti szakadárok képviselői az ukrán kormányhadsereget vádolják az incidenssel, a bizonyítékok többsége arra utal, hogy a szakadárok lőtték ki – ugyancsak tévedésből – a Buk típusú rakétát.
2001-ben az ukránok lőttek le véletlenül egy gépet: a Siberia Airlines Izraelből indult gépét a gyakorlatozó ukrán légvédelem semmisítette meg a Krím közelében. A vizsgálat után Kijev elismerte felelősségét.
Történt már hasonló incidens Iránnál is, az amerikai Vincennes cirkáló 1988-ban egy iráni Airbus 300-ast lőtt le a Hormuzi-szoros fölött. A radarkezelők ugyanis azt hitték, egy támadó szándékkal érkező ellenséges F-14-est vettek célba.
A legismertebb ilyen eset a dél-koreai KAL légitársaság Boeing 747-eséé: a szovjet légvédelem 1983-ban lőtte le az útvonalától jelentősen eltért óriásgépet. Moszkva – nem kizárt, hogy joggal – attól tartott, a Jumbo jetet az USA arra használja fel, hogy tesztelje a szovjet légvédelmi radarrendszer működését. A szovjetek már 1978-ban is rálőttek egy KAL-gépre, akkor két kivétellel minden utas túlélte a támadást.
Mi történt 1975-ben?
Nem kizárt, hogy ugyancsak rakéta végzett 1975-ben a Malév bejrúti járatával. A légiközlekedés történetében ez volt a legnagyobb olyan katasztrófa – hatvanan haltak meg – amelyet nem követett alapos hivatalos vizsgálat. A Tu-154-es a tengerbe zuhant, s a mai napig nem derült ki, mi történt: nem kizárt, hogy műszaki hiba okozta a baleset, ám valószínűbb, hogy a szovjet gyártmányú gépet rakétatalálat érte. Itt is több lehetőség van, akadnak, akik szerint Izrael lőtte le a vélhetően fegyvereket (is) szállító gépet, míg mások az egymással is vitában álló palesztin frakciók egyikét tartják felelősnek.
Az első ilyen incidens 1938-ban volt, akkor a japánok lőttek le egy polgári DC-2-est Hongkong közelében. 14 ember halt meg, viszont az amerikai állampolgárságú pilóta túlélte a géppuskatüzet.
| Újabb szankciók Irán ellen |
Az amerikai katonák elleni támadások miatt az USA újabb szankciókat léptet életbe Irán ellen. A szankciók egy része azt nyolc teheráni vezetőt érinti, akik felelősek voltak az amerikaiak elleni terrorista akciók megtervezéséért, illetve az iráni polgárok elleni erőszakos akciók végrehajtásáért. Az USA ugyancsak szankciókkal sújtja az iráni fémipari vállalatokat, illetve azokat a szállítóhajókat, amelyek részt vesznek a fémexportban. Donald Trump amerikai elnök pedig aláírta azt a rendeletet, amely büntetőintézkedések léptet életbe azok ellen, akik üzleti kapcsolatba lépnek az iráni építő-, és textilipari cégekkel. A szankciók célja, hogy megfosszák az iráni rezsimet azoktól a forrásoktól, amelyekkel agresszív külpolitikáját finanszírozza – mondta sajtóértekezletén Brian Hook, iráni ügyekben illetékes amerikai különképviselő. Hozzátette: az új intézkedések addig maradnak érvénybe, amíg Teherán nem változtatja meg politikáját. A politikus szerint az irániak agresszív politikája mögött részben az áll, hogy a rezsim korábban sosem látott politikai és gazdasági válságban van, s ezzel a politikával próbálja meg elterelni a polgárok figyelmét a nehézségekről. Megismételte, az USA nem tesz különbséget a között, hogy az USA és szövetségesei elleni támadásokat Irán vagy Irán vagy valamelyik proxija, azaz szövetségese követi el. „Irán azt mondta, az iraki célpontok elleni támadással befejezte a Kászim Szulejmáni iráni tábornok halála miatti bosszút. Bízom abban, hogy Irán valóban bölcsebb politikát választ a jövőben” – magyarázta. Brian Hook azt is hangsúlyozta, helyesnek tartja az amerikai célpontok ellen újabb merényleteket tervező Szulejmáni megölését. "Sokkal nagyobb kockázatot jelentett volna a semmittevés, mint a katonai akció" – érvelt Hook. |
